A modern módszerek feltárják a lápi múmiák valódi múltját
2024. február 9. 09:05 Múlt-kor
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. A letelepült életmód okán a vizenyős területeket, amelyeknek az egészségtelen kigőzölgéseit veszélyesnek gondolták, távol kerültek a mindennapi élet színtereitől. A mocsár titokzatos világa a helyiek szemében a természetfeletti lények lakóhelye is lett. De ez sem akadályozta meg a régi idők embereit abban, hogy rituális gyilkosságok színhelyévé tegyék a lápokat. A modern korban szerencsére már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a több száz, vagy több ezer évvel ezelőtti áldozatokról.
Korábban
Mocsárba vetett király?
Írország és általában az északi vidékek, amelyek csapadékosabbak az európai átlagnál, bővelkednek a vizenyős területekben. Ezek a területek különösen kedvező körülményeket biztosítanak ahhoz, hogy az oda került halottak mumifikálódjanak.
Ezek az ún. lápi tetemek nedves körülmények között képesek rendkívül jó állapotban megmaradni, köszönhetően többek között a közeli sós vizeknek, a hidegebb klímának vagy a huminsavaknak.
Bár a lágy részek a mocsári holttesteknél kiváló állapotban maradnak meg, a csontjaik mégis dekalcinálódnak és elbomlanak, ugyanennek a kémiai közegnek köszönhetően.
Az iparosodás utáni korszakban a tőzeglápokat nagyüzemben kezdték el kitermelni fűtőanyag gyanánt, ennek köszönhetően számos lápi tetem került elő. Ez történt a clonycavani férfival is, akit egy modern berendezés forgatott ki a földből.
Ennek következtében a teste alsó része megsemmisült, ám ami megmaradt belőle, az alkalmasnak bizonyult modern vizsgálatokra is. A radiokarbon kormeghatározás szerint mintegy 2300 évvel ezelőtt hunyt el.
A clonycavani férfi
Még biztosabban derült ki az, hogy a clonycavani férfi nem halt természetes halált. A fején és a mellkasán éles tárgytól származó sebeket találtak, az arcát pedig ugyanezzel a tárggyal zúzták be. A hasfalát felnyitották és a mellbimbóit levágták. Utóbbi miatt gyaníthatjuk azt, hogy itt valójában egy rituális gyilkosságról lehetett szó. Az ősi Írországban ugyanis a király iránti teljes alávetettséget azzal lehetett kifejezni, ha megszopogatták a mellbimbóit.
A vizsgálatok alapján pedig a clonycavani férfi nem végzett fizikai munkát. A csonkítások rituális gyilkosságra utalhatnak. Hogy mi volt az oka annak, hogy a korai húszas éveiben megölték, nem tudhatjuk. Talán a rossz termés vagy az időjárás, esetleg egy vereség miatt tették felelőssé az áldozatot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap