A Mezopotámia és India közti élénk bronzkori kereskedelemről tanúskodnak Kelet-Irán rejtélyes városai
2021. december 27. 10:56 Múlt-kor
Korábban
Társasjáték és animációs rajz
Az előzőekből is látszik, hogy a kereskedelem lehetett az a hajtóerő, amely naggyá tette a „leégett várost”. A környező vidéken ugyanis ón-, ólom-, és rézbányák voltak, valamint a városon keresztül vitték nyugatra az afganisztáni türkizt. De találtak itt a Perzsa-öbölből származó kagylót és Indiából behozott kalcedont is.
Nemcsak nyersanyagot, hanem félkész- és késztermékeket is feltártak, attól függően, hogy miként akarták továbbadni. A Hindukusból származó lazúrkövet nagy tömbökben hozták a városba, majd kisebbekre vágva vitték tovább Mezopotámiába. A Földközi-tenger partján fekvő Ebla városában több mint ötven kilogrammnyi ilyen feldolgozatlan darabot találtak.
Egy ekkora városban a textilipar is nagy jelentőségre tett szert. Fából készült orsók és textilfésűk kerültek elő, és néhány jól megőrződött textiltöredéket is sikerült találni.
A gyapjúból készült maradványok igen fontosak, tekintve, hogy ebből az időszakból szinte csak a régészeti feltárásokról ismert darabokból alkothatunk képet az ókor e fontos iparágáról.
A gesztenyebarna- és bézsszínű textilmaradványok a város több pontján előkerültek, míg az egyik sírkamrában egy faliszőnyeg kis részlete maradt fent az utókor számára.
Érdekesség, hogy az egyik legrégibb játékot szintén Sor-i-Szoktha városából ismerjük. Egy ébenfa tábla és néhány folyami kavicsból faragott dobókockából áll az a játék, amelyhez hasonló Ur városából is előkerült, és amely vélhetően a mai ostábla valamelyik változatához állhatott közel.
A kerámiaedények közül említésre méltó az a darab, amelyen egy ugráló kecske látható, és amelyet a régészek a világ legelső animációs céllal készült rajzának tartanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap