A legapróbb vélt vagy valós sértést sem hagyta szó nélkül Isaac Newton

Az alma és a gravitáció

Newton neve a köztudatban egyet jelent a fejére eső almával, amelynek segítségével felfedezte a gravitációt. A történet szerint otthon, Woolsthorpe-ban ült egy almafa alatt, amikor megtörtént.

A valóságban erre nincs bizonyíték vagy utalás sem Newtontól, sem mástól, azonban könnyen lehet, hogy egy földre hulló almát is megfigyelt munkája közben.

A gravitáció működéséről szóló elmélet ettől függetlenül Newton érdeme, azonban ehhez is – ahogy gyakori mondásával jellemezte a tudományt – „óriások vállain” kellett állnia.

A földre hulló alma kapcsán a gravitáción elmélkedő Newton ábrázolása

A 16. század végén az olasz polihisztor, Galileo Galilei a források szerint kísérletek egész sorát hajtotta végre a pisai ferde torony tetején: különféle tárgyak zuhanási sebességét mérte.

Azt fedezte fel, hogy a különböző tömegű, de azonos anyagból készült tárgyak ugyanolyan sebességgel esnek a földre. Newton felismerte, hogy ez a jelenség az űrben is megfigyelhető.

Az „óriás” ebben az esetben Johannes Kepler volt, akinek a bolygók mozgásáról szóló első törvényét („a bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap”) kiegészítette azzal, hogy a bolygók Nap körüli pályáját a gravitáció idézi elő.

Newton megállapította tehát, hogy a teljes világegyetemet ugyanazon törvény, a gravitáció törvénye határozza meg.

1. Hátrányos helyzetű éltanuló
2. Önkéntes száműzetésben
3. Az alma és a gravitáció
4. Pénzkérdés
5. Newton, a hatalommániás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban