A középkori élet hét legnagyobb és legkülönösebb veszélye
2020. augusztus 22. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A fekete halál
Számos betegség leselkedett a középkor emberére a szifilisztől kezdve a tífuszig bezárólag, de a legpusztítóbb a fekete halál volt.
Az 541-542-es bizánci pestisjárvány során a fővárosban naponta tízezer lélek távozott a földi világból, mégsem ez számít a valaha volt leghalálosabb ragálynak.
A leghíresebb pestisjárvány – amelyet Isten büntetésének, a zsidók összeesküvésének vagy a bolygók szerencsétlen együttállásának is tulajdonítottak – a 14. században csapott le a világra, az óvatos becslések szerint is mintegy 100-150 millió halálos áldozattal járt.
A valószínűleg Kínában kialakuló járvány Európába 1347-re jutott el Közép-Ázsiából a Selyemúton keresztül, majd itáliai hajósok is segítettek az elterjesztésében.
A genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjének ostrománál a tatárok biológiai fegyverként vetették be a pestist. Megfertőződött katonáik tetemét katapultok segítségével juttatták be a várba.
Az itáliaiak végül hajóikon vitték be a baktériumot Dél-Európába, ahonnan észak felé − egyes feljegyzések szerint − napi négy kilométeres sebességgel terjedt.
„Sokan a házukban haltak meg, és csak abból lehetett tudni, hogy már nem élnek, mert a szomszédaik érezték oszló tetemük szagát. Holttestek hevertek minden sarkon” – írta Giovanno Boccaccio Firenzéből.
A „fekete halál” kifejezés onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kapott. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.
Habár egyszerre maximum 8 hónapig tartott egy adott vidéken a pestis, 1346 és 1671 között nem volt olyan év Európában, amikor valahol ne lett volna járvány.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
