A középkor gyilkológépei, a lovagok
2015. augusztus 14. 18:23
Korábban
Halálos lovagi tornák
A lovagi tornák pompája, ünnepi jellege és − mai szóval élve − fesztiválhangulata egy hosszabb távú fejlődés eredményei voltak. Előtte garázda nemesek beszéltek meg találkozókat a nyílt pusztában, amelyek tömegverekedéssé fajultak, és amelyeket halottak vagy súlyos sebesültek öveztek. Csak amikor az egyház kiátkozással fenyegetőzött, akkor öltött civilizáltabb formát a versengés.
A néhány éve elhunyt Heath Ledger főszereplésével játszódó Lovagregény című hollywoodi filmben látottak sajnos nem pontosan fedik a középkor valóságát. A tornákon zajló ütközetek bár nem mentek vérre, s céljuk csupán az ellenfél nyeregből való kiütése volt, a viadalokat a valaha volt legveszélyesebb sportágak rangsorába emelik. A „tjostok” (lovagi tornák) alkalmával rendszeresen zúztak szét fejeket, sebesítettek meg életveszélyesen mellkasokat, valamint nem egy lovag törte nyakát, mikor kizuhant a nyergéből.
A háborúk a középkorban általában szűk időintervallumban zajlottak: a késő nyári vagy kora őszi időszakban, amikor már betakarították a termést, az utak még nem voltak túl porosak és a hőmérséklet nem volt se túl meleg, se túl hideg, a lovagok ekkor vonultak a középkor legnagyobb csatáiba.
A becsület védelmének hangzatos eszméjét felhasználva többezres seregek indultak meg egy-egy szomszédos város, fejedelemség vagy egy egész ország ellen, amelyet az uralkodó vagy a hűbéres ellenségnek nyilvánított. A becsületsértés megtorlása és a bosszú mellett többféle ürügyet felhozhattak a támadás megindítására, azonban számos véres hadjáratnak nem volt más alapja, mint az a tény, hogy a „szegény” fejedelem meg akarta tölteni a kincstárát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Hét híres jóslat
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap