A humor volt a norvégok titkos fegyvere a náci megszállás alatt

„Istenverte Hitler”

A németellenes érzések leginkább talán mégis a való életben megtörtént esetekben tükröződtek, mint például a németek és norvégok által is – társadalmi osztálytól és rétegtől függetlenül – használt villamosokon való viselkedés esetében. A járműveken ugyanis egy spontán kialakult szövetség formálódott a németekkel szemben: szinte egyetlen norvég sem ült le a közelükben, még akkor sem, ha volt hely. A megszállók erre válaszul elrendelték, hogy amennyiben van hely a közlekedési járműveken, kötelező leülni. A rendelkezések ellenére a németekkel szembeni magatartás nem változott. Ahogyan egy illegális lap néhány hónappal a megszállást követően írta: „A németek leginkább az emberek hidegségétől, valamint az érintkezésből való kizárásuktól szenvednek itt, Norvégiában. Hadd érezzék továbbra is ezt a csontjukig hatoló hűvösséget.”

Ezekben az években még a félregépelések is az ellenállás megnyilvánulásaivá váltak. Amikor a cenzorok arra kérték Oskar Hasselknippét, a Ringerikeblad szerkesztőjét, hogy azt írja, a németek „fölényben vannak férfiak és ágyúk” (menn og kanoner) tekintetében, a lap munkatársa „véletlenül” azt gépelte be, hogy „férfiak és nyulak” (menn og kaniner) vonatkozásában mutatkozik meg a német fölény. A Norges Idrettsblad nevű lap úgy számolt be egy síverseny győzteseiről, hogy nevük kezdőbetűje az „Istenverte Hitler” mondatot adta ki. A németek persze sokszor észrevették a hasonló kihágásokat. Miután például a Norske Ukeblad című lapban egy gúnyos rajz jelent meg Hitlerről és a náci bábkormány vezetőjéről, Vidkun Quislingről, az újság a megszállás végéig már nem jelenhetett meg.

Nem csoda, hogy a németek ennyire komolyan vették a megszállás ellen tiltakozó humort, mivel ez éppen felsőbbrendűségüket kezdte ki, amelyet minden eszközzel igyekeztek hangsúlyozni. A polgári engedetlenség letartóztatást, a földalatti lapok terjesztésében való részvétel pedig akár még ennél komolyabb büntetést is vonhatott maga után. A humor tehát fontos eszköze volt a norvégok ellenállásának, amely persze nem terjedt ki a teljes társadalomra. A háború során folyamatosan növekedett a norvég fasiszta párt, a Nasjonal Samling taglétszáma, és 1943-ra elérte a 43 ezer főt.

1. Ruhaosztály a rendőrőrsön
2. Árja gyerekek és a majmokkal teli autó
3. „Istenverte Hitler”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése