26 négyzetméternyi történelem – Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
2021. október 31. 08:03 Romek Dóra
Korábban
Női aktok helyett ágyúkerék
Mindezekkel a részletek pontos kidolgozását segítő tanulmányokkal párhuzamosan Benczúr az 1880-as években kompozíciós vázlatokon is dolgozott. A kép a művész első tömeges alkotása, korábbi művein sokkal kevesebb alak szerepelt, de nemcsak ezért érlelődött maga a kompozíció is évekig, hanem azért is, mert az Akadémia útmutatásai szerint többször is át kellett dolgoznia művét. Az első vázlatokon például a kép előterében látható ágyútalp és ágyúkerék helyett női aktok, ruhátlan rabnők szerepelnek – minden bizonnyal a győzelem allegorikus megjelenítésének a szándékával. Ezeket az aktokat azonban az Akadémia oda nem illőnek és feleslegesnek tartotta.
A képet végül kilenc évig tartó előkészítő munka után 1893-ban kezdte el festeni a leendő pesti városháza számára. 1896-ban, a millennium évében készült el, ekkor ki is állították a Műcsarnokban – bemutatásának évében egyértelműen pozitív fogadtatást kapott. Dicsérték monumentalitását, tiszta kompozícióját, gazdag színvilágát, hiteles portréit, realizmusát, letisztultságát. De a századfordulón az akadémizmus felett már hazánkban is erősen eljárt az idő, a XIX. század utolsó évtizedeiben Európát már meghódította a több mint húsz évvel korábban forradalmat teremtő impresszionizmus, egyre nagyobb teret nyer a posztimpresszionizmus. De idehaza is működött már a nagybányai művésztelep, Szinyei Merse Pál – akivel, emlékszünk, Benczúr együtt került Karl von Piloty müncheni osztályába – festészete meghódította az itthoni közönséget is.
Rövid ideig tartott tehát a Budavár visszavételének sikere, amely pompás kosztümjeivel, hatásosan bemutatott külsőségekkel az akadémizmus megmerevedésének az iskolapéldája. A mű a történeti festészet utolsó nagy összefoglalása, a műfaj lehetőségeinek a lezárása: valódi történés, igazi „akció”, aktív hősök és hiteles érzelmek nélkül. És ez akkor is a történeti műfaj kiüresedését jelenti, ha sem a festő, sem a megbízói valójában nem csatajelenetet, nem ostromot, nem ütközetet szerettek volna látni a vásznon. A kép valódi célja az Osztrák–Magyar Monarchia korszerűségének és a Habsburgok jogainak ünnepélyes közvetítése, annak hangsúlyozása, hogy a törököt a Szent Ligát vezető Lotaringiai Károly segédletével sikerült kiűzni Európából és Magyarországról.
A pogányságot legyőző kereszténység ünnepélyes diadalát megörökítő festmény azonban befejezésekor éppen olyan korszerűtlen volt, mint maga az általa dicsőített Osztrák–Magyar Monarchia.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A kép központi figurája Lotaringiai Károly, aki selyemruhában, bongyor parókában méltóságteljesen ül fehér lován. Tekintetét az előtte fekvő Abdurrahman pasa holttestére veti – a pasa holtában is tiszteletre méltó jelenség. Károly mellett Koháry István, mögötte Max Emanuel bajor választófejedelem, balján Esterházy János gróf. Körülöttük magyar nemesek: Savoyai Jenő, Pálffy János, Csáky László, Batthyány Ádám, Vak Bottyán, Barkóczy Ferenc és Bercsényi Miklós – Benczúr régi metszetek alapján festette meg a csoport tagjait.
A győztes seregeket vezető Károly a XI. Ince pápa kezdeményezésére 1684. március 5-én létrejött Szent Liga vezéralakja is volt egyben – a törökellenes szövetséget a Habsburg Birodalom, Lengyelország, a Velencei Köztársaság és a pápa alapította, majd két évvel később Oroszország is csatlakozott hozzájuk. A megrendelő egyértelmű szándéka az volt, hogy a törökök feletti győzelmet az európai összefogás sikereként dicsőítse, az európai seregek együttes győzelmét hangsúlyozza. Benczúr azonban igyekezett kiemelni a magyarok szerepét.
Lotaringiai Károly megjelenése eleve kizárja annak még csak gyanúját is, hogy ő maga személyesen részt vett volna a harcokban – előtte áll azonban, kivont karddal, sebesült karral Petneházy Dávid, aki a hagyományok szerint az ostromlók közül elsőnek, gyalogosan, katonái előtt menetelve ért fel várba, és aki később bele is halt ott szerzett sérüléseibe. Mögötte Gabriel Gautieri atya, kezében a győzelmi jelképként szolgáló kereszttel. Tőlük jobbra egy kürtös lovas, a festmény egyik legelevenebb részlete, merész rövidülésben ábrázolva, alakja a kompozíció kiegyensúlyozottságát biztosítja. A háttérben balról a magyar, jobbról a német seregek láthatók.
Benczúr korábbi történelmi művein is kerüli a látványos összeütközéseket, inkább a tiszta, világos kompozíciókat kedveli. Festménye valójában nem más, mint a XIX. század végének tudásának összefoglalása az 1686-os ostromról – „valósághű” ábrázolás, ahogyan azt az 1890-es években hitelesnek gondolták az akkori szereplőkről, fegyverekről, ruhákról, helyszínről. Benczúr Gyula valóban nagyon sokat foglalkozott a festmény előkészítésével, a történelmi háttér felkutatásával – minderről rengeteg vázlata, tanulmányrajza is árulkodik, amelyeket többek között a betléri Andrássy-kastélyban és a nyíregyházi Jósa András Múzeumban őriznek.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 15. A középkori magyar királyság megteremtése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/806.jpg)
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Élete végéig a szellemi függetlenségre törekedett Rotterdami Erasmus tegnap
- Egészségi állapota miatt hagyott fel a szobrászkodással Amedeo Modigliani tegnap
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg tegnap
- Megváltozott néven működik tovább a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes tegnap
- Tovább bővült a Magyar Zene Házának tehetséggondozó programja tegnap
- Negyven tonna aranyat és ezüstöt rejtett az elsüllyedt spanyol hajó roncsa tegnap
- Metaélmény és kapitális bukások a Kudarc Múzeumában tegnap
- Zenésznemzedékek sorát inspirálta George Gershwin egyedi stílusa 2024.07.11.