Nyüzsgő bazár lett Róma jelképéből a sötét középkorban
2014. július 1. 08:56
Évszázadokkal az után, hogy gladiátor- és állatviadalokat rendeztek benne, a római nép vette birtokba a Colosseumot, amelyet gyakorlatilag piaccá alakítottak át - derült ki az ókori építmény területén folyó ásatásokon feltárt leletek vizsgálata nyomán.
Korábban
A Colosseum, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas, a világ legnagyobb amfiteátruma. Elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, magassága 48,5 méter; mészkőből, tufából és téglából épült. Építését az i.sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.
Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. Az amfiteátrumot i.sz. 80-ban nyitották meg, mely során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le.
A "dicső napoknak" azonban az 5. századtól kezdődő barbár hódításokkal és a Római Birodalom hanyatlásával vége szakadt, a Colosseum pedig új szerepet kapott: a monstre viadalokat és tömeges kivégzéseket istállók, színes üzletek és hangos kereskedők vették át. Az ötödik-hatodik században fokozatosan a római nép vette birtokba az egykoron Róma nagyságát hirdető amfiteátrumot, amely újra megtelt élettel.
Régészek legutóbb nyolcvan, a Colosseumba vezető boltíves bejárat maradványait tárták fel, de találtak lakóházakromokat, terrakotta szennyvíz csatornákat és cserépedény-maradványokat a 4-9. század közötti időszakból. A legérdekesebb lelet egy elefántcsontból faragott majomfigura volt, amit valószínűleg parasztként használtak sakkozáskor. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.
Az ásatást a római Amerikai Egyetem és a Roma III Egyetem (Università degli studi Roma Tre) régészei és diákjai végezték kulturális örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek bevonásával. A Colosseumot jelenleg restaurálják, amelynek első fázisa zajlik: a 20 millió euróból megvalósuló projekt során az ókori építményt felállványozzák és gondosan megtisztítják. A műemlék teljes restaurálása a tervek szerint 2016-ban ér véget.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.