Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
2014. június 25. 12:05 Csernus Szilveszter
Korábban
11 ezer halott vidéken
A nagyvárosokat érő célzott „terrorbombázásokból” szerencsére Magyarország kimaradt. A célokat részben így is sikerült elérnie a szövetséges hadvezetésnek. Bár az ipari termelést csak mérsékelni tudták, és a vasúti pályákon beállott fennakadásokat is legfeljebb három nap alatt orvosolták, de ezzel az elvesztegetett idővel is nagyban segítették a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A vasutat ért 4,6 milliárd pengős háborús kár 85%-át egyébként is a visszavonuló németek okozták.
A bombázások okozta áldozatok és anyagi károk azért is szorulnak margóra Magyarország II. világháborús veszteségeinek számvetésekor, mert azok „csak” alig egyhuszadát adták a frontharcok, a deportálások és a szovjet fogolytáborból soha haza nem térők több százezres halálos áldozatainak. A felmérést nehezíti, hogy az ismét elcsatolt területekről nem álltak a statisztikusok rendelkezésére pontos adatok a háború után.
1946-ban a Magyar Statisztikai Szemle kísérelte meg felméri az 1938. januári határai közé visszaszorított állam veszteségeit, mely során arra a megállapításra jutott, hogy a háború utáni Magyarország 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, és ha ehhez hozzávesszük Pataky Iván, Rózsa László és Sárhidai Gyula kutatásait (Légi háború Magyarorsztág felett) - akik az 1941-1945-ös Magyarország viszonyításában további 700 településre becsülik ezt a számot -, akkor kiderül, hogy minden negyedik települést ért valamilyen formában légitámadás. Ez összesen 16 ezer ember halálát okozta, amihez hozzászámolva a bombázásban meghalt katonákat és a sebesülésekben elhunytakat, húszezer köré tehetjük az áldozatok számát. Közülük körülbelül 11 ezren vidéki lakosok voltak.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1- 2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap