Akinek Erdély aranykorát köszönhetjük
2013. november 15. 12:00
Korábban
Rögös út a trón felé
A józan, főként a török orientációt propagáló Bethlen egyre terhesebb lett a fejedelmi udvar számára, amely már amúgysem bővelkedett hű politikusokban. Egyre kínosabb jelenetek zajlódtak le a tanácsadó és az uralkodó között, akinek az agyában már a merénylet terve is felmerült, azonban erre nem került sor. 1612-ben Bethlen 50 emberével törökországi emigrációba vonult, majd a fejedelem az országgyűléssel fej- és jószágvesztésre ítéltette távollétében.
Bethlen kiválóan ismerve a török politikai hierarchiát, először nem Isztambulba szaladt, hanem sorra meglátogatta az illetékes tisztségviselőket (budai, temesvári, kanizsai pasa, Belgrád katonai parancsnokai), akiknek szava sokat nyomott a latba az Oszmán Birodalom északi felét érintő kérdésekben. A tudatos készülődés meghozta gyümölcsét: török pártfogói segítségével már 1613 márciusában eldöntötte a Porta, hogy Bethlen lesz az új erdélyi fejedelem.
Bethlen Gábor zászlaja
Az év augusztusában meg is indult a török had. Szeptember elején már Erdélyben vonult a havasalföldi kontingens, amelyet a tatár előőrsök követtek, három héttel később a tatárok főserege is átlépte a határt, október elején pedig már a budai pasa hadai is Gyulafehérváron állomásoztak. Hozzájuk csatlakozott 80 ezer erdélyi, így a fejedelmi trón sorsa nem lehetett kétséges. A krónikaírók szerint soha ennyi török és tatár nem állomásozott Erdélyben, mint 1613 őszén.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Az újabb történelmi tettre sem kellett sokat várni: október közepén a hagyományokat sutba dobva a török szerdár hívta össze az erdélyi országgyűlést, amelyre a rendek képviselői életüket féltve vonultak be, s október 23-án megválasztották Bethlent fejedelemnek. Báthori sorsa meg volt pecsételve: kortárs beszámolók szerint felbérelt hajdúk végeztek vele, s egy patakba vetették. Az utolsó pillanatig csupán hűséges kutyája tartott ki mellette, halála óráján sem hagyta magára.
Az előző fejedelem halálának hírére a török, tatár és román hadak szörnyű pusztítás közepette kivonultak az országból, s rabok ezreit vitték magukkal. Bethlen „magára maradt”. Nem lehetett könnyű helyzetben: az ország romokban, az őt hatalomra juttatók további jelentékeny károkat okoztak a sokat szenvedett népnek, ráadásul a fejedelemsége elismerése fejében a török a határ mentén álló Lippa várát követelte, amely a 15 éves háború során került erdélyi kézbe.
A magyar történelemben eddig még nem fordult elő, hogy uralkodó önként adott volna át területeket a töröknek. Bethlen kénytelen volt engedni, s saját maga ostromolta meg az erdélyi védelem alatt álló várat, mivel ezt még hadvezérei sem vállalták. A zord, cseppet sem megnyerű külsejű, idegen fegyverekkel érkezett fejedelem tettével Erdély addigi történelme mélypontjára jutott.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap