A polónium sötét története
2013. október 17. 08:47
Legmerészebb álmában sem gondolhatta a Nobel-díjas házaspár, Marie és Pierre Curie, hogy az általuk 1898-ban felfedezett polónium az egyik legsötétebb pályát fogja „befutni” a kémiai elemek közül.
Korábban
Litvinyenko után Arafat?
2004. november 11-én nagyformátumú politikus halt meg a párizsi Percy kórházban. A Palesztin Autonóm Hatóság elnöke, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője, Jasszer Arafat előbb émelygésre, majd gyomorfájásra panaszkodott. November 3-án kómába esett, szervei – így veséje, mája – fokozatosan felmondták a szolgálatot. Halálát végül november 11-én erősítették meg. A francia orvosok tiszteletben tartották a család kérését, így nem hoztak nyilvánosságra részleteket Arafat állapotáról, és fel sem boncolták.
Az akkori szűkszavú orvosi jelentés szerint a politikus halálát „masszív agyi vérzés” okozta, amelyet a bélrendszer gyulladása, sárgaság, valamint fokozott vérzékenység és véralvadékonyság előzött meg. Az azonban nem derült ki, mi okozhatta a vérrendszeri problémákat. Arafat halála után azonnal megindultak a találgatások arról, hogy a politikust az izraeliek ölték meg, amit Izrael minduntalan tagadott.
Arafat földi maradványait 2012. november végén hantolták ki, hogy nemzetközi igazságügyi szakértők meg tudják állapítani, mérgezés áldozata lett-e vagy sem. A lausanne-i egyetemi kórház radiofizikai intézetének szakértői a múlt hétvégén erősítették meg annak a lehetőségét, hogy a néhai palesztin elnököt radioaktív anyaggal megmérgezték. A jegyzőkönyv szerint „a testnedveket tartalmazó leletek megmagyarázhatatlan és magasabb radioaktivitást mutattak a 210-es polóniumból a normál értékekhez képest”.
Ezek a szakértők azonban már 2012 júliusában is azt állították az Al-Dzsazíra arab televízió által közzétett dokumentumokban a személyes tárgyak vizsgálata után, hogy Jasszer Arafat kilenc évvel ezelőtti halálát valószínűleg polónium-megmérgezés okozta, így – állítják a szakértők – lényegében a mostani vizsgálat semmilyen újdonságot nem hozott.
Arafat és Litvinyenko
Népszerű elem
A hazája lengyel neve (Polska) után polóniumnak elkeresztelt, nagyon ritka, erősen radioaktív félfémet a lengyel származású francia fizikus és kémikus, Marie Skłodowska-Curie és férje, Pierre Curie fedezte fel 1898-ban (Pierre Curie, Marie Curie és professzora, Henri Becquerel 1903-ban együttesen megkapták a fizikai Nobel-díjat, majd nyolc évvel később Marie Curie egyedüliként a rádium és polónium felfedezésért a kémiait).
A polónium-210-es radioaktív izotópja rendkívül népszerű anyag, mivel íztelen és szagtalan, így nagyon könnyű észrevétlenül belecsempészni valakinek az italába, ráadásul gyorsan eltűnik a szervezetből: felezési ideje 138 év, így a természetben nagyon ritkán fordul elő. Az eddigi leghíresebb bizonyított eset Alekszandr Litvinyenkóé, az orosz állambiztonsági szolgálat Londonba dezertált ügynöké, akit – egyes vélekedések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára – 2006 novemberében mérgeztek meg a halálos adagot tízszeresen meghaladó mennyiségű polónium-210-zel.
A polónium előnyét korábban is felismerték, ám célzott használatára nincsenek döntő bizonyítékok. Az Egyesült Államok például a hidegháború idején komolyan megfontolta annak a lehetőségét, hogy radioaktív anyagok felhasználásával likvidálja az ellenség katonai vagy civil vezetőit. A titkosítás alól néhány éve feloldott aktákból nem derül ki, hogy az USA használt vagy kifejlesztett volna radiológiai fegyvereket magas rangú személyek likvidálására.
Arról sem maradtak pontos információk, meddig jutott a projekt megvalósítása. Ugyan egy 1948 decemberéből származó feljegyzésben utalnak erre, de az 1949-ben íródott jelentések nagy részét a cenzorok eltávolították. A radiologiai hadviselés azonban 1954 körül már a háttérbe szorult, mert a Védelmi Minisztérium több lehetőséget látott az atomfegyverek fejlesztésében.
A sors furcsa fintora, hogy valószínűleg Iréne Joliot-Curie is a polónium okozta sugárzás következtében hunyt el. A Nobel-díjas Curie-házaspár leánya anyjával együtt fedezte fel a neutronok behatolását az atommagba, majd 1934-ben férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel (aki a Curie-k iránti tiszteletből vette fel e nevet is) sikeresen állított elő mesterséges radioaktív elemeket, amiért a következő évben közösen kémiai Nobel-díjat kaptak. A francia atomfizikust 1946-ban, egy laboratóriumi baleset következtében érte a sugárzás, ezt követően megbetegedett, majd 1956-ban leukémiában hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20