Félelmetes mészárlás a vaskori Angliában
2013. szeptember 5. 18:28
A délnyugat-angliai Somerset megyében dolgozó régészek hátborzongató leleteket tártak fel egy vaskori erőd közelében: a több száz, vagy akár ezer ember csontjairól levágták a húsokat, a testrészeket pedig szétszórták - a szakemberek valószínűleg egy vaskori mészárlás kellős közepébe csöppentek.
Korábban
A brit régészek Somerset megyében, a Yeovil városához közeli régészeti helyszínen egy vaskori mészárlás nyomaira bukkantak: több száz emberi maradványt tártak fel, amelyek csontvázairól levághatták a húst és a testek nagy részét is feldarabolták. Marcus Brittain cambridge-i régész, a Ham Hill-i erőd kutatója szerint „olyan volt ez, mintha az emberi testek bizonyos részeit megpróbálták volna tudatosan szétválogatni.”
Eddig a 123 futballpálya méretű területnek még csak elenyésző részét tárták fel a kutatók, azonban az már kiderült, hogy hihetetlen sok ember aludhatta itt örök álmát, ami szokatlan gyakorlatra vall. A csontok az i. sz. 1. századból valók, a terület azonban már évezredek óta lakott. Az ehhez hasonló, az i. e. 1. évezred elejétől a római hódításig felépült angliai erődítmények általában műemlékek, s ritkán engedélyezik az ottani ásatásokat. Azonban a Ham Hill-i térség az egyik legfontosabb dél-angliai lelőhely, így speciális engedéllyel tovább folyhatott a feltárás.
A festői környezetben található helyszín a meghökkentő leleteivel valósággal sokkolta a régészeket. A mészárlásra még nem találtak magyarázatot, azonban azt bizonyosra veszik, hogy valamikor a római uralom kezdetén történhetett. A rómaiak először Julius Caesar vezetésével i. e. 55-ben küldtek hadat Britanniába, ám a déli területek végleges elfoglalása csak az i. sz. 1. század közepére datálható.
Egyesek a hódítókat teszik felelőssé, ugyanis a helyszínen a Római Birodalomban használt katonai felszereléseket, többek között a (méretes íjpuskára hasonlító) ballisztákba való hatalmas nyílhegyeket találtak a kutatók. Az egyik elmélet szerint a római inváziós sereg rendfenntartás, valamint elrettentés és a terület megtartása céljából végezhette ki a törzsek tagjait - igaz, a csonkolás nem a rómaiak műfaja volt. Az emberi maradványok feldarabolása inkább a vaskori britekhez köthető, akik például gyakran tettek gondosan kifényesített koponyát otthonuk ajtajára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap