Gyulafehérvár ellen tiltakozott a kolozsvári ellen-nemzetgyűlés

A rendelet

Mialatt a gyűlés az Iparos Egylet termeiben folyt, a téren összegyűlt mintegy ötvenezres tömeg (kezdetben kétszázezer emberre számítottak, de nagyon sokan nem érkezhettek meg, mivel a román hadsereg elfoglalta a Kolozsvártól keletre és északkeletre található településeket, megakadályozva a magánvonatok érkezését ebből az irányból. Így is az első híradások százhúszezer résztvevőről szóltak, nyilvánvalóan azért, hogy túlszárnyalják a gyulafehérvári nemzetgyűlés – feltételezett, hivatalos adatok nincsenek - százezer résztvevőjét), amely azt követelte, hogy a szónokok hozzájuk is intézzenek beszédet.

Ennek eleget téve, az erkélyen rövidesen megjelent Újhelyi Ferenc, Vincze Sándor, Apáthy István, Sándor József, dr. Janovics Jenő és Gheorghe Avramescu és beszédet intéztek a jelenlevőkhöz.
Két nappal később, a karácsony előtti nap délelőttjén a román csapatok bevonultak Kolozsvárra, ahol dr. Haller Gusztáv utolsó magyar polgármester fogadta őket. Ezen a napon jelent meg a „Keleti Újság” első száma. A vezércikk így fejezi ki a magyarság lelkiállapotát: „Fehér zászlóval állunk előtted, Ismeretlen Végzet...”

Kolozsvár megszállását követően Constantin Neculcea tábornok kilenc pontot tartalmazó rendeletet tett közzé: minden hivatal mellé tiszteket rendelt, a fegyvereket három nap alatt be kellett szolgáltatni, estétől hajnalig tilos volt az utcán járni, háromnál többen nappal sem járhattak együtt, a színházak folytathatták működésüket (1919 januárjában majd áprilisában rövid ideig bezáratták) továbbá Budapest felé utazni csak katonai engedéllyel lehetett, minden sajtótermék cenzúra alá esett, a sorozásra vonatkozó híreket alaptalanoknak tekintették, akik nem rendelkeztek Kolozsváron állandó lakhellyel, három nap alatt kötelesek voltak elhagyni a várost.

A Romániához csatolt németség Iuliu Maniu ígéretében bízva a Romániával való egyesülés mellett foglalt állást. Később azonban a legnagyobb szász társadalmi egyesület tiltakozott Erdély elszakítása ellen, és kijelentette, hogy Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti. Volt-e valami eredménye a kolozsvári nemzetgyűlésnek? Gyakorlati jelentősége semmiképpen, úgy ahogy a gyulafehérvári nemzetgyűlés is a román hadsereg erdélyi bevonulása nélkül nem ért volna semmit.

1. „Kétszázezer ember fog összegyűlni” 
2. A rendelet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták