Akik az isteneket a felhőkbe költöztették

A hegymászás mint sporttevékenység

A kalandvágynak és a tudományos érdeklődésnek köszönhetően a hegymászás egyre inkább túlnőtt a romantikus egyéni szárnypróbálgatásokon. Leonardo da Vinci a 4634 méter magas Monte Rosa hófödte tájaira már azért merészkedett fel, hogy tudományos kutatásokat végezzen, majd a 17. századi Svájcban elkezdték rendszeresen alkalmazni a jégcsákányt és a kötelet.

A Csomolungma

A 18. század hegymászás-történeti szempontból legjelentősebb állomása a Mont Blanc meghódítása volt. 1786. augusztus 8-án érte el Dr. Michel-Gabriel Paccard és Jacques Balmat a hegycsúcsot, s ezt a napot azóta is az alpinizmus születésnapjaként ünneplik. A 19. század eleje óta Európában már sportként tekintettek a tevékenységre. A század közepére terjedt el a brit mászóknak az a szokása, hogy rendszeresen Svájcba utazzanak, megvetve ezzel a svájci hegymászás hagyományának alapjait.

Ezek után kezdődött meg a világ legmagasabb csúcsainak a meghódítása: Kelet-Európa legnagyobbját, a Mount Elbrust (5642 méter) 1868-ban érték el, majd jöttek Afrika, Dél- és Észak-Európa csúcsai. Ázsia és egyben a világ legmagasabbja azonban 1953-ig váratott magára: 1921-től 32 éven át próbálták meghódítani a 8848 méter magas Mount Everestet. Végül 1953. május 29-én délelőtt 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli serpa, Tendzing Norgaj érte el a csúcsot. A hegyről való visszatérésük után valóságos ünneplés-sorozat kezdődött Indiában és Nepálban. Tendzingre sokan Síva vagy Buddha reinkarnációjaként tekintettek, Hillaryt pedig II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.

Edmund Hillary és Tendzing Norgaj

Napjainkban a hegymászást már egyre szélesebb tömegek vallják szenvedélyüknek, ám a kivételes képességeket és erőnlétet megkívánó tevékenységhez kivételes szellemi és fizikai tulajdonságokkal rendelkező sportemberek kellenek. Miután a mászók a világ összes hegyét meghódították, a legjobbak új kihívásokat találtak és találnak folyamatosan: új útvonalakon próbálják megközelíteni a csúcsokat, és – a laikusoknak sokszor kissé érthetetlen módon – az esetleg „alacsonyabb”, de mászástechnikai szempontból nehezebb hegyeket hódítják meg újra és újra.

1. Az istenek lakhelyén
2. Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek
3. A hegymászás mint sporttevékenység
4. Magyarok a világ tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején