Milliárdokat kérhet Athén a világháborús német pusztítások miatt
2013. április 11. 08:58
Meglepő lenne, ha az athéni politikai vezetés valóban beváltaná korábbi "fenyegetését", és megpróbálná azt a több milliárd eurót behajtani Németországtól, amit háborús jóvátétel címen követel a második világháborús pusztítások miatt. Erre azonban nem sok esély mutatkozik.
Korábban
Egy, a görög Pénzügyminisztérium számára készült, a napokban kiszivárogtatott titkos jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Németország több milliárd euróval „tartozik” Görögországnak a második világháborúban elkövetett pusztítások miatt. Az összeg elég lenne ahhoz, hogy a recesszióba süllyedt dél-európai ország megoldja pénzügyi gondjait, azonban úgy tűnik, Athén nem akar ujjat húzni Berlinnel, amely az uniós mentőcsomaggal elérte, hogy az ország a felszínen maradt, s nem omlott össze.
A görög To Vima napilap vasárnapi száma kevésbé volt ennyire körültekintő. A lap Amivel Németország tartozik című cikke felsorolja, mit kérhet Görögország Németországtól a világháborús pusztítások jogcímén; a 80 oldalas, „szupertitkos” jelentésen egyébként a pénzügyi tárca által felkért szakértők egész hada hónapokon át dolgozott.
Nos, úgy tűnik, a hétpecsétes titokként őrzött dokumentum immáron mindenki számára elérhető. Ebben a jogi szakértők azt fejtegetik, hogy „Görögország soha nem kapott kompenzációt a világháború alatt kikényszerített hadikölcsön, vagy az elszenvedett károk miatt”. Az egyik szakértő, Panagiotisz Karakuszisz tájékoztatása szerint munkatársai összesen 190 ezer oldalnyi levéltári forrást, jogi szöveget, bírósági végzést és szerződést tekintettek át.
A To Vima ugyan pontos számokat nem közölt, de a korábbi becslések szerint Athén 108 milliárd eurót kérhetne az infrastruktúrában okozott károk és további 54 milliárd eurót az 1942 és 1944 között a náci Németországnak folyósított hadikölcsönök miatt. A 162 milliárd Görögország éves GDP-jének 80 százaléka, elemzők szerint már ennek mértéke miatt sem valószínű, hogy Athén ismét felmelegítené a politikailag kényes ügyet. A jelentés jelenleg Dimitrisz Avramopulosz külügyminiszter és Antonisz Szamarasz kormányfő asztalán hever, így a legfelső politikai vezetésen múlik, hogy mihez kezd vele.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Tanú akart lenni Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith 16:05
- Barbár támadások és belső ellentétek is közrejátszottak a Római Birodalom bukásában 14:20
- Neves külföldi előadóművészek is fellépnek az idei Kaposfesten 13:20
- Korhű jelmezekkel és díszletekkel mutatkozik be Az álarcosbál a Magyar Állami Operaházban 11:20
- A brit elnyomás elleni tiltakozásul még lovagi címéről is lemondott Rabindranath Tagore 09:50
- Vagyona miatt keverték rossz hírbe a szörnyetegnek tartott Báthory Erzsébetet 09:05
- Feleségén kívül senki sem tudta, hogy álnéven publikálja műveit Áprily Lajos tegnap
- Évtizedeken keresztül rejtély övezte, hogy mi történhetett a svéd sarkkutató csapattal tegnap