Kleopátra elfeledett gyermeke
2013. április 5. 08:59
Korábban
Az egyiptomi hercegnő
Kleopátra Szeléné és Alexander Héliosz egy évvel később, i.e. 40 őszén születtek meg. Bár Antonius tudott szeretője terhességéről és az utódok érkezéséről, nem ment vissza Egyiptomba, s csak i.e. 37-ben, Antiochiában találkozott a nővel, aki elvitte magával az ikreket, a triumvir pedig elismerte az apaságot.
Az egyiptomi alattvalók dinasztikus kapcsolatként fogták fel Kleopátra és Marcus Antonius kapcsolatát, ahogy korábban a Caesarral folytatott viszonyt is, s ahogy Caesariont, úgy Kleopátra Szelénét és Alexander Hélioszt is törvényes gyermeknek tartották. Kleopátra ennek megfelelően gondosan járt el a névválasztás során, amivel a makedón, a Szeleukida és a Ptolemaiosz elődök emlékét idézte meg, habár kétségkívül a legkézenfekvőbb kapcsolatot saját maga (VII. Kleopátra) és Nagy Sándor (III. Alexandrosz) kínálta; ehhez jött még az „aranykor” eljövetelére utaló Héliosz (Nap) és a Szeléné (Hold) tag.
Antonius i. e. 36-ban indította személyesen első hadjáratát a parthusok ellen, kihasználva a IV. Phraatész halálát követő trónviszályt. A támadás nem járt sikerrel, noha betört Mezopotámiába; Antonius jelentős veszteségeket szenvedett, és kénytelen volt visszavonulni, de ez sem tántorította el attól, hogy Alexandriába a győzteseknek kijáró pompával térjen vissza i.e. 34-ben. Antonius ünnepi külsőségek között nyilvánította Kleopátrát a Királyok Királynőjévé, a mellette ülő Caesariont Caesar törvényes fiának nevezte, Kleopátra Szeléné, Alexander Héliosz és Ptolemaiosz Philadelphosz számára pedig komoly területeket adott. Kleopátra Szeléné megkapta Krétát és Cyrenaica líbiai tartományt, Alexander Héliosz Armeniával és a Méd Birodalommal, Ptolemaiosz Philadelphosz pedig szír területekkel gazdagodott
A sógorára már csak Octaviával szembeni hűtlensége, majd válása miatt is neheztelő Octavianus – miután a katonai összecsapás már elkerülhetetlen volt – i e. 32-ben hadat üzent Kleopátrának. Octavius flottája – amit Agrippa vezetett – i. e. 31. szeptember 2-án ütközött meg Antonius és Kleopátra hajóhadával a görög partok mellett, és Actiumnál győzelmet aratott felette. Antoniusnak és Kleopátrának nem lévén más választása, visszamentek Alexandriába.
I.e. 30-ban Octavianus Egyiptom ellen vonult. Antonius és Kleopátra – akik időközben elküldték gyermekeiket – nem tudott jelentős hadat kiállítani ellene, és a vereségek hatására a római hadvezér öngyilkos lett – állítólag szeretője halálhírére, Kleopátra azonban csak Antonius halála után vetett véget önkezével életének. Caesarion Indiába tartott, de elárulták, a rómaiak elfogták és kivégezték. A három, még életben maradt testvér délre, Théba városába tartott.
Az ikerpárt visszavitték Alexandriába, mivel anyjuk és apjuk halála után ők lettek Egyiptom (névleges) urai, azonban a területet két héttel később a Római Birodalom annektálta, és az újjászervezett tartomány a császárok magánprovinciája lett. Octavianus hazatért Rómába és magával vitte Kleopátra Szelénét, Alexander Hélioszt és Ptolemaiosz Philadelphoszt.
Octavianus úgy döntött: meghagyja Antonius és Kleopátra gyermekeinek életét, akiket nővére, Octavia vett magához féltestvérükkel, a Fulvia Antonia és Antonius házasságából született Iullus Antoniusszal együtt. A korábbi egyiptomi hercegnő így együtt nevelkedett Octavia gyermekeivel Rómában, a Palatinuson. Az időközben nevet (Augustus) váltó római császár lassan maga köré gyűjtötte a királyi sarjakat, a Rómával jó viszonyt ápoló királyságok gyermekeit, egyfelől azért, hogy „romanizálja” és ezzel kezessé tegye őket, de voltak köztük olyanok is, akik elhunyt vagy elűzött királyok gyermekeként kerültek Rómába.
Ilyen volt például II. Juba numidiai majd mauretaniai király, akit szintén gyermekként, i.e. 46-ban hoztak Rómába, miután apja a Caesar elleni vereséget követően öngyilkos lett. Juba már római nevelést kapott, római polgár lett, s mielőtt Augustus Mauretania királyának tette volna, a Hispaniában állomásozó római légióhoz csatlakozott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap