Új megvilágításban a reneszánsz anatómia
2013. március 29. 08:25
Pontosította és érthetőbbé akarta tenni olvasói számára a németalföldi orvos-anatómus, Andreas Vesalius De humani corporis fabrica című, az emberi test működéséről a 16. században megjelenet korszakos munkáját, amelynek harmadik kiadása azonban már nem jelent meg.
Korábban
A brüsszeli születésű orvost, Andreas Vesaliust (1514-1564) gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését. 1543-ban írta meg De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című értekezését, amely egy csapásra meghozta számára a világhírnevet.
A Fabrica volt az első olyan anatómiai mű, amely az emberi test "anatómiai" modelljét helyezte előtérbe és nagy hangsúlyt fektetett a boncolás során szerezhető információkra. Az emberi test belső működését a szervek elhelyezkedésével magyarázta, ellentétben a korábbi anatómiai modellekkel, amelyek Arisztotelész és Galénosz (Galenus) tanításait és számos asztrológiai magyarázatot is tartalmaztak.
Néhány éve találták meg Vesalius anatómiakönyvének egyik másolatát, amely több mint ezer, kézzel írt jegyzetet és javítást tartalmaz. Kutatók szerint az annotációk arra utalnak, hogy az anatómus egy harmadik kötetet tervezett a De Corporis Fabrica után néhány héttel később megjelent De humani corporis fabrica librorum epitome kiadását követően, ez azonban már nem valósult meg.
Vesalius sok helyen csupán nyelvtanilag javított a szövegen és a mondattani elemeket korrektúrázta, valahol pedig "elegánsabbá" tette a latin kifejezéseket. Néhol azonban tartalmilag is változtatott a szövegen, miután újabb ismeretekkel gazdagodott az emberi test működésével kapcsolatban – egy helyütt például a női nemi szervek csonkításáról értekezik.
A nemi szerv csonkítás (FGM) kapcsán megjegyzi, hogy az etiópoknál például „ugyanúgy vallási okokból történik a nők körülmetélése, mint a keresztény férfiaknál”. „Valószínűleg ez az első utalás orvosi szövegben a nem vallási célból elkövetett nemi szervi csonkításra” – írta Vivian Nutton (University College, London) professor emeritus a Medical History tudományos lapban. „Folyamatosan javította a szöveget, hogy még érthetőbb és elérhető legyen az olvasók számára” – nyilatkozta Philip Oldfield, a Torontói Egyetem munkatársa. A könyvet jövőre a kanadai városban, Vesalius születésének 500. évfordulója alkalmából fogják kiállítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap