Titkolják milliárdjaikat a Goebbels-rokonok

A Quandtok és Németország: kéz a kézben

1945 tavaszán Harald Quandtot, a Luftwaffe 23 éves tisztjét a líbiai kikötőváros, Bengázi egyik britek által felügyelt hadifogoly-táborában tartották fogva a szövetségesek, amikor a férfi váratlanul levelet kapott anyjától, Magda Goebbelstől, a Harmadik Birodalom hírhedt propagadandaminisztere, Joseph Goebbels feleségétől. A kézzel írt levél minden addigi kétséget eloszlatott rég nem látott családja sorsa felől, s megerősítette azokat a szörnyű híreket, amelyek már hetekkel ezelőtt Harald tudomására jutottak.

A közismert történet szerint 1945. május elsején Goebbels – aki fanatikusságában legutolsó tartózkodási helyére, a Führerbunkerbe is elkísérte felettését, Adolf Hitlert – megállapodott feleségével, Magda Goebbelsszel, hogy megölik hat gyermeküket. Morfiuminjekciót adtak be nekik, majd öntudatlan állapotukban cianidot tartalmazó ampullát tettek a szájukba, és összenyomták. Nem sokkal később Goebbels és felesége, Magda a Kancellária kertjébe mentek, ahol öngyilkosságot követtek el.

Harald Quandt csak két évvel a második világégés vége után, 1947-ben szabadult Líbiából. Hét évvel később féltestvérével, Herberttel – Harald volt az egyetlen gyermek, aki megélte a felnőttkort Magda Goebbels első házasságából – örökölték meg apjuk, az iparmágnás Günther Quandt hatalmas, több mint kétszáz vállalatból álló cégbirodalmát. Harald – mondani sem kell – ezzel Nyugat-Németország egyik leggazdagabb embere lett.

Herbert özvegye, Johanna Quandt, valamint gyermekeik, Susanne Klatten és Stefan Quandt, mint a BMW fő részvényesei ma is ismert személyiségek Németország szerte. Nem úgy Harald Quandt utódai – így a 61 éves Katarina Geller-Herr, az egy évvel fiatalabb Gabriele Quandt, az 58 esztendős Anette-Angelika May-Thies, és az 50 éves Colleen-Bettina Rosenblat-Mo –, akik nem kértek a rivaldafényből, s ma is visszavonulva, szinte arctalanul igazgatják a rájuk szakadt hatalmas örökséget. A négy testvér összesen másfél milliárd márkát (760 millió dollár) örökölt anyjuk, Inge 1978-ban bekövetkezett halála után – olvasható a família életét bemutató Die Quandts című könyvben. Vagyonuk mára 6 milliárd dollárra duzzadt – áll a Bloomberg Billionaires Indexben, de – mint azt a Bloomberg amerikai hírügynökség megjegyzi – külön-külön egyikőjük sem szerepel egyetlen, a világ leggazdagabb személyeit tartalmazó listáján.

A Quandt-család üstökösszerű felemelkedése a 19. századi Németország világhatalmi tényezővé válásával esett egybe. Történetük egészen 1883-ig nyúlik vissza: ekkor vette meg nagybátyja textilvállalatát Emil Quandt, aki a századfordulón fiára, Güntherre hagyta a jól jövedelmező családi üzletet. A fiatal Quandt kapva kapott az alkalmon, s később nagy lehetőséget látott az első világháborúban, ahol hadiszállítóként óriási összegeket keresett, megnégyszerezte a hadsereg számára hetente leszállított egyenruhák mennyiségét.

A Németország vereségével végződő háborút követően Quandt a textilipar után az akkumulátor-bizniszbe szállt be: 1922-ben a hageni Accumulatoren-Fabrik AG (AFA) többségi tulajdonosa lett, majd hat évre rá átvette a varrógépeket és evőeszközöket gyártó berlini Berlin-Karlsruher Industriewerken AG (BKIW) irányítását. „A Quandt-család vagyona nőtt a császárság alatt, a weimari köztársaság idején, a második világháború idején és a háború után is” – mondta el Rudiger Jungbluth, a Die Quandts szerzője.

1. A Quandtok és Németország: kéz a kézben
2. Náci kapcsolatok
3. Feloszlik a birodalom

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról