Keresztes lovagvárak a Közel-Keleten
2013. január 4. 11:39
Korábban
Margat
A Szentföld méretét tekintve legnagyobb keresztes lovagvára a Földközi-tengertől 2 kilométerre, a mai Bánjász városához közel egy 360 méter magas domb tetején áll. Bár nem őrződött meg olyan jó állapotban, mint a fentebb bemutatott Krak des Chevaliers, a sorban utána következik. A domb környékén már a római időkben is kialakult egy település, de az erődítményt először az arabok emeltek a magaslatra, ahonnan a tengerpart jó ellenőrizhető, ezért is nevezték el al-Marqabnak, vagyis őrhelynek, amit majd a keresztesek egyszerűsítenek le Margatra.
1104-ben a bizánciak foglalták el a várat, majd az Antiochiai Hercegség része lett a Tripoliszi Grófság felé vezető forgalmas út ellenőrzését is kitűnően ellátó építmény. A keresztes államok is állandóan vetélkedtek érte, a szemfüles arabok végül 1133-ban elfoglalták, ám csak rövid időre sikerült birtokba venniük a déli pontján hat méteres fallal rendelkező várat.
Mivel a század során három földrengés is sújtotta a vidéket, fenntartójának, a Mazoir családból származó II. Renaudnak hatalmas összegekbe került rendszeres újjáépítése és fenntartása, így financiális okokból 1187-ben, Jeruzsálem arab visszafoglalásának évében évi járadék fejében eladta a komplett vízvezetékrendszerrel ellátott és vízöblítéses latrinákkal felszerelt erődöt a johannitáknak. Jeruzsálem elveszése után Margat vált a Szent János lovagrend központjává, ahol nagyszabású védelmi célú építkezések kezdődtek, melyek csupán másfél évtizedig tartottak.
II. András királyunk Margat várában is meglátogatta a johannitákat, akikkel a Magyar Királyságban gyümölcsöző kapcsolata volt az Árpád-háznak. A keresztes háborúk végén Margatot is egyre több iszlámhitű hódító „kereste fel”: I. Bajbarsz szultán 1269-ben és 1270-ben is az erőd ellen vonult, ám ekkor még nem ért el sikereket. Az 1281-ben egy újabb ostromot túlélő johanniták végül 1285-ben adták fel várukat.
Margatnak nem csak középkori, hanem jelenkori magyar vonatkozásai is vannak, ugyanis nemrégiben magyar régészek kutatták; 2006-ban nyert koncessziót Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régésze. 2007 őszén a magyar kutatók találták meg a vár kápolnájának falán a keresztesek legnagyobb falképciklusát, a Menny és Pokol ábrázolását, amely a bűnösök büntetését és az imára kulcsolt kézzel álló üdvözültek csoportjait mutatja be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap