Gyógyító királyok a középkorban
2012. november 23. 19:29
Korábban
A rituálé mint politikai eszköz
A francia és angol szertartás kezdetben megegyezett, mivel a szigetország uralkodója egy az egyben átvette a Capeting-rituálét, amely azonban az idő előrehaladtával változáson ment keresztül. A rituálé során a beteget a király megérintette a fertőzött területen, majd keresztet vetett rá, a szertartást követően pedig kezet mosott (Franciaországban ennek a víznek is gyógyító erőt tulajdonítottak). A francia király a szertartás alatt valószínűleg szakrális szavakat, az angol pedig imákat mormolhatott.
Míg a francia rituálé viszonylag egyszerű volt, az angol körül valóságos liturgia jött létre, amelynek fontos része volt a királyi áldás is. Franciaországban egy héten egy kijelölt napon gyógyíthatott a király, Angliában nem volt ilyen szabályozás. Fontos volt az is, hogy az uralkodóknak a gyógyítás alkalmával nagylelkűen kellett viselkedniük, rendszerint alamizsnát osztottak.
A királyi gyógyító erőt Szent Marcoul francia apát közbenjárásának is tulajdonították
A kézrátétel rendkívül nagy népszerűségnek örvendett; egy számadáskönyvből például megtudhatjuk, hogy I. Edward angol király (1272-1307) az egyik évben 1736 embert gyógyított meg. A lakosok (legyenek bár jobbágyok vagy nemesek) görvélykórtól való királyi megszabadítása főként a békés időszakokban működött. Ám tendenciaként figyelhető meg az is, hogy a gyógyítás képességével együtt járó szakrális királyságot akkor dicsőítették buzgón Angliában és Franciaországban, amikor az uralkodói dinasztia egy komoly válság után népszerűsége visszaszerzésére törekedett.
I. Mária angol királynő is gyógyított
Fontos megjegyezni, hogy az egymással évszázadokon át vetélkedő Anglia és Franciaország királyai elismerték egymás gyógyító képességét. S bár főként ebben a két országban volt ennyire erősen jelen a „gyógyító királyi intézmény”, más uralkodok is rendelkeztek eme képességekkel. A magyar királyoknak (főként a Habsburgoknak) a sárgaság (morbus regius) gyógyítását tulajdonították, a kasztíliai uralkodó pedig ördögűző volt. A 17. század során a spanyol királyok is gyógyították a görvélykórt, ám ez nem volt akkora jelentőségű és olyan volumenű, mint északi szomszédjuknál. A német-római császárnak pedig nem volt szüksége a gyógyítás képességére és az ebből fakadó előnyökre, hiszen a középkorban elegendő tekintéllyel rendelkezett országaiban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 2024.07.06.