A piramisépítő zsidó rabszolgák mítosza
2012. április 5. 08:59
Pészah közeledtével ismét felmerül a kérdés: van-e bármi alapja annak, hogy a zsidók rabszolgaként segédkeztek a piramisok építésében? Eddig egyetlen olyan írásos vagy régészeti bizonyíték nem került elő Egyiptomban, ami a vitatott elméletet támasztaná alá.
Korábban
Mi a közös Charlton Heston színészben és Izrael korábbi miniszterelnökében, Menachem Beginben? Talán furcsának tűnhet, de mindketten időről-időre előhozakodtak azzal a képtelennek tetsző elmélettel, hogy a zsidók, mint rabszolgák építették a nagy egyiptomi piramisokat. Ha még a Bibliát vesszük alapul, akkor is azt látjuk, hogy a zsidók csak három évszázaddal a piramisok építésének befejezése (i.e. 1750) után kerültek rabszolgasorsra Egyiptomban – már ha elfogadjuk egyáltalán, hogy a zsidók rabszolgák voltak az ókori birodalom idején.
A valóság az, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy a zsidókat rabszolgaként dolgoztatták volna Egyiptomban – emlékeztet a Haaretz című izraeli napilap. Semmilyen régészeti vagy írásos nyom nem került eddig elő, s kérdés, hogy fog-e egyáltalán. Nehéz elhinni, hogy 600 ezer család (körülbelül kétmillió ember) úgy jött volna át a Sínai-félszigeten, hogy egyetlen, héber szöveget tartalmazó agyagedényt nem hagy maga után. Érdekes, hogy Egyiptom sem emlékezik meg a feltételezett migrációról, amely negyedével növelte volna meg a lakosság számát, de Izrael területére sem özönlött be nagyobb számú populáció.
Ez megkérdőjelezi a kivonulás mítoszát is. A zsidó ünnep, a pészah, azaz az „elkerülés” ugyanis arra is emlékeztet, hogy a zsidók az ünnep idején szabadultak meg az egyiptomi rabságból, vagy ahogyan a Biblia mondja: „a szolgaság házából”. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Az éghajlatváltozás és a kereskedelem átrendeződése idézte elő az ókori Irán városainak bukását
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján 15:05
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap