A vikingektől tanulhatnak a klímakutatók
2012. február 23. 08:56
A vikingek alkalmazkodóképessége sok tanulsággal szolgál a szintén a klímaváltozás ellen küzdő modern társadalmak számára.
Korábban
A klímakutatók régóta vizsgálják a grönlandi, az izlandi és az Atlanti-óceán északi részén található egykori viking telepek régészeti maradványait. Különösen az érdekli őket, hogy a kis jégkorszak idején hogyan sikerült az északi harcosoknak megbirkózniuk a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással, a gazdaságban, a kereskedelemben és a technológiában bekövetkezett változásokkal. Úgy tartják, hogy vikingek tapasztalatai irányt mutathat a modern társadalmaknak, amelyek szintén a globális felmelegedés áldozatai.
A középkori Izland alkalmazkodott a kontinentális Európán végigsöprő gazdasági változásokhoz, hallal és gyapjúval kereskedett, s mindent megtettek azért, hogy fenntartható társadalmat hozzanak létre. Grönlandon azonban maradtak a jól bevált, hagyományos viking módszereknél, s inkább rozmáragyarral kereskedtek.
A Grönlandon élő északiak társadalmának csillaga hamarosan leáldozott, pedig igyekeztek alkalmazkodni a 15. században végbemenő gazdasági változásokhoz és még kulturális kapcsolatot is létesítettek az inuitokkal. Az Íslendingabók (Az izlandiak könyve) című műből tudjuk, hogy Vörös Erik is a fenntartható társadalomban és a letelepedésben gondolkodott, de a hangsúly fokozatosan áttevődött a portyázó életmódra, amelynek egyik pillérjét a rozmáragyar jelentette. Ez a fajta rablógazdálkodás azonban igen sérülékenynek tetszett, nem is igazán a klímaváltozás miatt, sokkal inkább a külső nyomások következtében vált elviselhetetlenné.
Az északi emberek bukása nem csupán a kemény időjárási körülményekhez való alkalmazkodás elmulasztásának számlájára írható, elsősorban külső hatásoknak tudható be: ilyen a gazdasági változások számukra kedvezőtlen alakulása (a kereskedelem súlypontjának áthelyeződése Északról a Mediterráneumra, valamint az elefántcsont megjelenése az európai piacon), illetve a lakosságszám drasztikus csökkenése – állítja Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem professzora.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap