A szárazság döntötte romba Angkort
2012. január 5. 08:44 Live Science
A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.
Korábban
A 800-as években épült Angkor annak a Khmer Birodalomnak volt a fővárosa, amely az elkövetkező öt évszázadban meghatározó szerepet játszott Ázsia délkeleti részének történetében. A világörökség részévé húsz évvel ezelőtt nyilvánított központ a maga ezer négyzetkilométeres területével a preindusztriális kor legnagyobb városa volt (csak összehasonlításképpen: az amerikai Philadelphia területe 350 négyzetkilométer).
Sokáig úgy tartották, hogy a birodalom végét az állandó háborúskodás és az extenzív földművelés okozta. Az újabban feltárt bizonyítékok viszont arra engednek következtetni, hogy a Khmer Királyság területét sújtó szárazságok hozzájárulhattak a birodalom hanyatlásához. A Vietnamban talált fagyűrűk arról árulkodnak, hogy a birodalom lakói hosszú szárazságokkal voltak kénytelenek együtt élni, amelyeket időnként heves esőzések szakítottak meg.
Angkor csatornákkal, gátakkal és töltésekkel vette fel a versenyt a nyári monszunokkal, az így összegyűjtött vizet pedig a rizsföldeken tudták hasznosítani a szárazabb periódusokban. Annak érdekében, hogy a kutatók megismerjék a rizstermesztők vízhasználatát, a West Baray délnyugati csücskéből kihasított két méter hosszú földmintán végeztek vizsgálatokat.
A mesterséges tóból vett minták elemzése után a kutatók szeme elé tárult Angkor ezeréves klímatörténete: ennek során kiderült, hogy a birodalom bukásakor a vízszínt drámaian csökkent, a gondosan kiépített rendszer pedig elégtelennek bizonyult a hirtelen és intenzív klímaváltozások okozta problémák kezelésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.