"Elveszett" városokat találtak a Szaharában
2011. november 9. 09:09
Műholdfelvételek segítségével azonosították az elfeledésre ítélt ókori birodalom "elveszett" városait Líbia délnyugati részén a Kadhafi bukása után visszatért régészek. A leletek azt mutatják, hogy az első líbiai civilizáció sokkal fejlettebb volt a rómaiak által leírtaknál.
Korábban
Visszatért Líbia a régészet vérkeringésébe. Moammer Kadhafi bukása megnyitotta az utat a régészeknek, hogy végre felfedezzék az ország sokáig megtagadott preiszlám örökségét. Műhold- és légi felvételek segítségével egy brit csapat több mint száz megerősített mezőgazdasági telepet, falvakat és városokat azonosított, ahol kastélyszerű épületeket is találtak, jórészt az i.sz. első öt évszázadból. Az elveszett városokat a külvilág számára ismeretlen, de a civilizációs fokát tekintve akkoriban fejlettnek számító Garamantész-kultúra építette.
A Leicesteri Egyetem szakemberei először a „kastélyok” sárfalait azonosították; a négyméteres falak mellett lakóházak, temetkezési helyek, kutak és a fejlett öntőberendezés maradványai kerültek elő. „Ez olyan, mintha valaki Angliába jön és hirtelen az összes középkori kastélyt felfedezi. A településeknek eddig nem volt nyoma, a Kadhafi-rezsimben nem tudtak róla” – mondta el a projektet irányító David Mattingly régészprofesszor.
A most felfedezett épített emlékek megváltoztatják a Garamantész-civilizációról kialakult képet, amelyet az ókori rómaiak festettek meg feljegyzéseikben; Róma egyszerű nomádokat látott az észak-afrikaiakban, akikről csak annyit tudtak, hogy a birodalom határain lázonganak.
„Valójában civilizáltak voltak, nagy, megerősített településeken éltek, főleg oázisokban. Szervezett állam volt, városokkal és falvakkal, írott nyelvvel és a korabeli legfejlettebb technikákkal rendelkezett. A Garamantész Birodalom lakói élen jártak az oázisok kialakításában és a transzszaharai kereskedelemben” – mondta el Mattingly, akinek csapatával együtt februárban, a forradalom kitörésekor kellett elhagynia az országot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap