A mohácsi csata központi helyszínét kutatják Majs közelében
2011. április 5. 15:07 MTI
Leletgyűjtésbe kezd az 1526-os mohácsi csata egykori feltételezett központi helyszínén, Majs közelében a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete a hét végén, hogy gazdagítsa az ütközettel kapcsolatos ismereteket.
Korábban
"A kutatásban részt vevő hadtörténészek, régészek és régészhallgatók a korábban megkezdett geofizikai felmérésekkel párhuzamosan talajradaros vizsgálatokat végeznek és szisztematikus leletgyűjtésbe kezdenek Majstól keletre, az egykori Földvár település helyén" - mondta Bertók Gábor, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, a munkálatok egyik vezetője.
Közlése szerint korabeli leírások, dokumentumok és a legújabb kori kutatások szerint valószínű, hogy Földváron volt a csata döntő mozzanata: ott állt meg a magyar lovasság rohama és akadt el a magyar gyalogság is a janicsárok puskatüzében. Miután II. Lajos seregének lendülete megtört, súlyos vereséget szenvedett.
Bertók Gábor reményét fejezte ki, hogy a hadtörténeti intézet Négyesi Lajos vezette kutatócsoportjával együtt találnak a csatához köthető földműveket, tömegsírokat, és lehetőségük lesz a középkori Földvár település feltérképezésére is. "Feladatunk nem könnyű, hiszen több mohácsi csata is volt, és más korszakok leleteivel, például középkori, római kori és őskori tárgyakkal, maradványokkal is találkozhatunk a területen, tehát azokat szét kell válogatnunk" - tette hozzá a régész. Mint megjegyezte, a feltárás nincs időhöz kötve, vállalkozásuk költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából és egyebek mellett európai uniós forrásokból teremtik elő.
Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az 1526-os mohácsi csata helyszínén folyó kutatások nemcsak a leletanyag gazdagítása, a történelmi ismeretek bővítése miatt fontos, hanem azért is, mert felhívja a figyelmet a csatahelyszínek jelentőségére, védelmük fontosságára. "A csaták helyszíneit óvni és becsülni kell. Ezek a helyek Magyarországon kevésbé, Nyugat-Európában azonban nagyon népszerűek és sok látogatót vonzanak" - magyarázta az igazgató-helyettes.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország 1541-ben három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.