Szlovákiai magyarokról szlovákiai magyar történészi szemmel
2011. február 9. 15:33 MTI
Simon Attila szlovákiai magyar történész Egy rövid esztendő krónikája: a szlovákiai magyarok 1938-ban című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében mutatják be csütörtökön Budapesten, a Közép-európai Intézetben.
Korábban
A könyv szerzője elmondta, kötetében arra kereste a választ, hogy az 1938-as bécsi döntés, az egykori magyar területek anyaországhoz történt visszacsatolása után miért örültek annyira a szlovákiai magyarok, noha az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság - Tomás Masaryk elnök vezetésével - demokratikus állam volt.
"Az életben semmi sem fehér vagy fekete, a masaryki demokrácia csak a többségnek kedvezett, a kisebbségeket, így a magyarok identitását elnyomta, vagyis tilos volt a magyar színek használata, a Himnusz eléneklése, s lerombolták a magyar történelmet idéző szobrokat is, tehát mindazt, ami fontos volt nekik" - jegyezte meg a történész.
A terület elcsatolása az I. világháború után komoly törést okozott a határ menti településeken, mert vízumkényszer volt Csehszlovákia és Magyarország között, a lakosság kapcsolattartása ezáltal megszűnt. Budapestről a politikusok viszont direkt módon próbálták befolyásolni a szlovákiai magyarságot, képviselőik hetente utaztak instrukciókért a magyar fővárosba - tette hozzá.
A terület visszacsatolása felülírta az ottani magyarokban mindazt, amit a csehszlovák állam megteremtett. Kivonultak az utcákra, és szabadon kinyilvánították etnikai hovatartozásukat - boldog pillanat volt ez számukra, és nem sejtették, hogy mi jön ezek után: 1945-től még 20 évig szó sem lehetett magyarságuk vállalásáról - mutatott rá Simon Attila.
1938 vízválasztónak bizonyult. Felmerült a kérdés, hogy miért viselkedtek úgy a magyarok 38-ban, amikor tudhatták, min mentek keresztül az előző 20 évben, vagyis Trianon után. A magyar iskolarendszer megvolt ugyan, de nem lehetett tanítani magyar történelmet, március 15-ét nem ünnepelhették meg a diákok, nem volt lehetőség az identitás kifejezésére, kétarcú volt a csehszlovák demokrácia - jegyezte meg a kutató.
Simon Attila 1966-ban született Rimaszombatban, a révkomáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A két világháború közötti Szlovákia és a szlovákiai magyarok történetét kutatja. A Fórum Kisebbségkutató Intézet adta ki könyvét, amelyben a csupán áldozatként megrajzolt kisebbség helyett egy viszonylag teljes életet élő közösség sorsát vázolja fel három ország 14 levéltárának kutatásai alapján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.