Megújult a legendás színházi díszlettervező háza
2010. december 1. 17:11 MTI
Varga Mátyás, a legendás színházi díszlettervező, grafikus, iparművész születésének századik évfordulójára, december 1-jére megújult a szegedi Varga Mátyás-ház, a Móra Ferenc Múzeum színháztörténeti kiállítóhelye.
Korábban
Ibos Éva művészettörténész a megnyitó alkalmából elmondta: két éve zárták be az épületet, miután "kifáradt" az akkori tárlat. A századik évfordulóra azonban meg kellett újulnia, így az épület tényleges felújítása mellett a kiállítási anyagot is felfrissítették. A rendezési koncepció a műteremlakás és a személyes élettér érzékeltetése volt. A tárlatra ellátogatók megismerhetik a művész színházi munkáját, bepillantást nyerhetnek abba, hogy milyen ízlés diktálta a színpadképet 40-50 évvel ezelőtt, s felidézhetnek olyan előadásokat, melyeket egykoron például a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthattak.
Képek vezetik végig az érdeklődőket azokon a filmeken, melyeknek látványtervezője volt. Varga Mátyás nevéhez ugyanis olyan filmek fűződnek, mint az Árvácska, a Liliomfi, az 1954-ben bemutatott Rokonok, a Mese a tizenkét találatról vagy a Vasvirág. A látogatók azt is megtudhatják, hogy kikapcsolódásként Varga Mátyás kerámiákat készített.
A háromszintes épületben több mint százharminc alkotással találkozhat a közönség: mintegy hetven díszletterv, harminc grafika, húsz fotó és néhány kerámia mutatja be átfogóan az egész életművet, amely - a 2002-ben elhunyt művész végakaratának megfelelően - így egy helyen látható.
A Kossuth-díjas díszlettervező, Szeged díszpolgára pályája során több mint ezerötszáz színházi előadás, mintegy félszáz film és több mint 20 tévéjáték díszletét készítette el. Dolgozott több vidéki és fővárosi magánszínháznál, a Nemzeti Színháznál és Kolozsvárott. Szegeden készített díszleteket a színház és szabadtéri játékok számára is, amelynek kezdettől legnagyobb szcenikai szakértője volt. Az Iparművészeti Főiskola díszlettervező tanszékének tanszékvezető tanáraként tervezőgenerációkat nevelt a színpadépítés tudományára. Számos grafikai, kerámiai kiállítása volt. 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott, 1970-ben a Nemzeti Galériában életmű-kiállítása volt.
A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóháznak otthont adó épületet életművével együtt a nyolcvanas években adományozta Szeged városának. A kiállítóház, amelyet akkor Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint újítottak fel, 1987. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.