Trianon 90: a máig élő trauma

Államkoncepciók, az integrációs próbálkozások és az etnikai ellentétek

A trianoni békeszerződés mellett a közép-európai egységtörekvésekről és a nacionalizmusról is beszéltek az előadók szerdán a magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek részvételével tartott budapesti konferencia első napján.

Az 1920 utáni Kárpát-medencei államkoncepciókról szóló rendezvényen Francois Laquieze, a budapesti francia nagykövetség tanácsosa kifejtette: tudja, hogy a trianoni békeszerződés 90 év elteltével is fájdalmas a magyarok számára. Hozzátette, minél szélesebb körben kell megvitatni minden történelmi eseményt, így az igazságtalannak ítélteteket is, mert ez segíthet a konfliktusok feloldásában.

Ormos Mária történész az első világháborút követő integrációs törekvésekről és elhalásukról beszélt, felidézve, hogy ekkor jelent meg újra a közgondolkodásban az egységes Közép-Európa. A térségben élő nemzetek céljai azonban összeegyeztethetetlennek bizonyultak, a nagyhatalmak - Németország és Oroszország - befolyását erősíteni szándékozó elképzelések pedig ellenállást váltottak ki.

Emlékeztetett, hogy 1918-ban Berlin az Ausztriával és Magyarországgal kötendő vámszövetséget, valamint közös hadsereg felállítását fontolgatta. Németország azonban elveszítette a háborút, "és miután a két nagy rivális elvérzett, Közép-Európa senki földje lett, kiürült" - folytatta. A történész arra is kitért, hogy - miközben az átalakulásnak nagy vesztesei is voltak - több kis nemzet lehetőséget kapott az államszervezésre. Az etnikai ellentétek azonban nem szűntek meg.

A békeszerződés után Magyarország szinte minden szomszédjával szembekerült, s a politikai élet összes szereplője a trianoni békeszerződés revíziójára törekedett - fejtette ki Ormos Mária, hangsúlyozva, hogy a baloldali és liberális politikusok az etnikai alapú, míg a kormány az optimális - vagyis az elérhető legszélesebb - revíziót szorgalmazta, a szélsőjobb pedig a "mindent vissza" követelésével élt.

A professzor a Közép-Európa egységesítését célzó törekvésekről elmondta, hogy azokat javarészt gazdasági megfontolások hívták életre. Egységes koncepció azonban nem született sem német, sem francia kezdeményezésre, és végül a britek is arra jutottak, hogy nem engedhetik meg maguknak a térségbeli kiadások növelését - mondta. Megemlítette, hogy a regionális egység szükségességében Magyarországon egyetértett a konzervatív Bethlen István és Teleki Pál, és ezt vallotta a liberális Gratz Gusztáv, valamint a szociáldemokrata Mónus Illés is.

Az eltérő elképzelések és a gazdasági válság hatására azonban az egységtörekvések elhaltak. A végső csapást az adta meg, hogy Németország új vezetője, Adolf Hitler csupán nyersanyag- és élelmiszerszállítóként tekintett Közép-Európára, valamint "felvonulási területet" látott a régióban. A föderatív tervek így csak az újabb világháborút követően kerültek ismét elő - mutatott rá Ormos Mária

Horst Haselsteiner, az MTA tiszteletbeli tagja, a Bécsi Egyetem oktatója előadásában azt mondta: az első világháborút lezáró békeszerződések megkötésekor gyakran nem a józanság, a méltányosság, hanem a revansvágy, a "jaj a legyőzöttöknek" szemlélet érvényesült. Azonban, mint mondta, a francia, a brit, az olasz és a legtöbb közép-európai nemzet más megoldást nem fogadott volna el. Ezért a történész a trianoni békeszerződést a győztesek elkerülhetetlen tévedésének nevezte.

Dusan Kovac, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja kifejtette, hogy a soknemzetiségű Magyar Királyság nemzetállammá alakításának 19. századi terve konfliktust okozott a többségi nemzet és a kisebbségek között. Mint mondta, ez hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákok a magyarok helyett egyre inkább a csehekkel kerestek együttműködést. A világháborút lezáró békeszerződésekről szólva kijelentette, azok a nemzetállam elvét erősítették, így a nacionalizmus a politikai gondolkodás uralkodó áramlata maradt a következő évtizedekben.

A Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta című kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezte, a Budapesti Szlovák Intézet részvételével. A konferencia meghívója előadóként tüntette föl Martonyi János külügyminisztert is, ő azonban - Maróth Miklós MTA-alelnök közlése szerint - a kormányzati átadás-átvétel miatt nem jelent meg.

1. Trianon 90 éve folyamatosan része a magyar politikai gondolkodásnak
2. Államkoncepciók, az integrációs próbálkozások és az etnikai ellentétek
3. Többet kellene beszélni a Magyarországot ért traumákról
4. Trianon-emléktáblát lepleztek le Pozsonyban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház