Nofertiti újra a berlini Neues Museumban ragyog
2009. október 16. 08:06 MTI
Visszatért régi otthonába Nofertiti világhírű mellszobra; a berlini Neues Museum hetven év múltán ma nyitja meg újra a kapuit a látogatók előtt, a világháborúban súlyos károkat szenvedett és 212 millió euróból felújított épületet Angela Merkel kancellár adja át.
Korábban
A nagyszabású renoválás végeztével új időszámítás kezdődik az ENSZ Nevelésügy, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által a világörökség részévé nyilvánított berlini Múzeumsziget életében. A második világháború után először fordul elő, hogy a szigeten fekvő mind az öt múzeum látogatható. "A Múzeumsziget számára most ért véget a háború utáni korszak" - mondta Hermann Parzinger, a berlini múzeumokat felügyelő Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnöke.
Az egykori háborús romot 212 millió euróból építették újjá David Chipperfield tervei alapján. Már az NDK idején is szóba került, hogy felújítsák a Friedrich August Stüler által tervezett és a kapuit 1855-ben megnyitó múzeumot, a keletnémet államnak azonban soha nem volt elég anyagi forrása az elképzelés valóra váltásához. Németország újraegyesítése után azonban megnyílt a lehetőség erre is, a Múzeumszigetet egymilliárd eurónak megfelelő összegből varázsolták újjá.
A nyolcezer négyzetmétert elfoglaló termekben egy hétszázezer éves szakócától a Nagy Károly korából származó tárgyakig összesen mintegy kilencezer műtárgyat állítanak ki. A múzeum az antikvitás világába vezető, "tematikus" - például a túlvilággal vagy a világ létrejöttével foglalkozó - termekkel is várja a látogatókat.
Lenyűgözők azok az egyiptomi szobrok és mellszobrok is, amelyek szemmagasságban tekintenek a látogatókra. Chipperfield mélyebbre helyezte az egyiptomi és a görög termeket, így új szinteket alakított ki. A látványosságok közül külön említést érdemel Priamosz király kincse, amelyet Trója felfedezője, Heinrich Schliemann talált meg 1873-ban. Az ezüstkincsek nagy része a világháború után a Szovjetunióba került és napjainkban a moszkvai Puskin Múzeumban látható. Felbecsülhetetlen értékű az a bronzkorból származó aranykalap is, amelyet asztronómiai jegyek képei díszítenek és minden bizonnyal egy főpapé vagy uralkodóé lehetett.
A kilencezres műtárgysereget azonban kétségtelenül Nofertiti i.e. 1340 körül készült mellszobra uralja, a "Szépség" ragyogása közel 3500 év múltán sem kopott meg. A királynő szobra az északi kupolateremben kapott helyet. Nofertiti rögös utat tett meg, mire újra Berlinbe ért: a múzeum újranyitása előtt Egyiptom ismét azzal fenyegetőzött, hogy visszaköveteli a szobrot, Berlin azonban ellenállt a nyomásnak. A németek érvelése szerint a mellszobrot 1913-ban megtaláló Ludwig Borchardt régész expedíciója törvényes volt, így a műkincs jogosan került Berlinbe, ahol 1924-ben állították ki. Az expedíciót finanszírozó James Simonról szintén készült egy mellszobor, amelyet úgy helyeztek el, hogy közvetlenül rálásson Nofertitire.
A látogatók a mai hivatalos megnyitót követően szombattól vehetik birtokukba a múzeumot, a nyitó hétvégén ingyenes lesz a belépő, a múzeum vezetése hatalmas érdeklődésre számít.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap