Hamisítvány lehet Nofertiti büsztje

A művészettörténész a svájci francia nyelvű rádió és televízió producere és rendezője, önmagát az ókori civilizációk összehasonlító történészének nevezi. Az egyiptomi, közel-keleti és ősi iszlám műtárgyak szakértőjeként is ismert Stierlin legújabb könyvében azt állítja, hogy a jelenleg a berlini Altes Museumban látható szobrot Ludwig Borchardt régész utasítására készítette egy Gerardt Marks nevű művész, ezért teljességgel valószínűtlen, hogy az eredeti szoborral lenne dolgunk.

A szakember értelmezése szerint a régész az általa helyesnek gondolt Nofretiti-képmást gyártatta le, illetve ezen igyekezett kikísérletezni, mire használhatták az ásatásokon talált festékeket. 1912. december 6-án azonban a replikát már eredetiként adták át egy német arisztokratának, a régész pedig semmit nem tett ennek megakadályozása érdekében.

Stierlin egyébként negyedszázada kutatja a témát, és több bizonyítékot is talált tézise igazolására. A büsztnek ugyanis hiányzik a bal szeme, amelyet sose faragtak ki. Ez ugyanakkor sértés az ókori egyiptomiakkal szemben, akik szerint a szoborba az adott személy lelke költözhet. Ráadásul a vállvonal a 19. században megszokott Art Nouveau stílus szerint készült, míg az egyiptomiak vízszintesen csapták le szobraik és képeik vállait. A kérdés megoldását nem segíti, hogy a büsztöt nem lehet datálni, mivel kőből készült, amit aztán befestettek: a festékek egy része táadásul eredeti, hiszen kikeverésükhöz a sírokban talált pigmenteket használták fel.

Stierlin értelmezését a szobor megtalálásának körülményei is alátámasztják, hiszen az ott jelenlévő francia régészek egyáltalán nem számoltak be hasonló leletekről, és a legkorábbi tudományos elemzés 1923-ban készült a szoborról, a felfedezés után 11 évvel. Ez azért is meglepő, mert egy ilyen büszt felfedezése Tutanhamon sírjának megtalálásával is vetekedett.

Egyiptom a szobrot egyébként 1923-as bemutatása óta visszaköveteli, annak ellenére, hogy jelenlegi múzeumában hamarosan új helyen lesz majd látható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról