Csak az operaházi lámpák kristályfénye száll
2009. szeptember 28. 11:37 MTI
Korábban
Az Operaház építésének története
"A főváros népességének folytonos szaporodása, a nemzeti műveltség mind nagyobb emelkedése, s a művészi élvek iránt mindinkább nyilatkozó érdekeltség már eddig is biztosan kimutatja a Nemzeti Színház jelen állásának, ti. a drámai és operai szak egy épületbe szoríttatásának tarthatatlanságát, és annak szükségességét, hogy a mind jobban szerteágazó művészi követelmények kielégítéséért több hely és alkalom nyittassék" - a Nemzeti Színház igazgatója, Orczy Bódog írta e sorokat egy 1872-es miniszterelnöknek címzett előterjesztésben.
Az Operaház építésének ügye 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében vált reális lehetőséggé. A dalszínházi épület előkészítésével a Fővárosi Közmunkák Tanácsa foglalkozott. Orczy javaslatai nyomán különböző helyszíneket tekintettek meg, felkérték Ybl Miklós és Linzbauer István építészeket, hogy készítsenek az egyes helyszínekre vonatkozó kalkulációkat. Mind közül végül a Sugár (ma Andrássy) út menti Hermina tér bizonyult a legideálisabbnak, és természetesen a legolcsóbbnak.
A vázlattervek elkészítésével is Ybl Miklóst bízták meg, aki olyan minőségű anyagot adott be a tanácsnak, hogy fontolgatták: ne is írjanak ki pályázatot. Végül mégiscsak a pályáztatás mellett döntött a testület. Bár neves hazai és külföldi építészeket hívtak meg, végül mégis Ybl lett a befutó. Az építkezés összköltségét 2 110 001 forintban szabta meg a hatóság, ami miatt az eredeti elképzelésekből némileg vissza kellett venni. Ybl elhivatottságát jól mutatja, hogy nem csupán az épület szerkezetét és a rendkívül gazdaságos belső térelrendezést dolgozta ki, de még a rézkilincsek, fogantyúk, falikarok és csillárok mintáit is maga tervezte.
Az Operaház befejezéséhez a végső lökést Tisza Kálmán miniszterelnök adta meg, aki 1882-ben leíratban mondta ki, hogy a dalszínház építését 1884 közepére minden körülmények között be kell fejezni, s ehhez minden - politikai és anyagi - támogatást megadott. A teljes költség végül az eredeti tervben szereplő 2 millió 100 ezerrel szemben 3 337 316 forint és 22 krajcárra rúgott. A tervezett 2000 helyett csupán 1220 ülőhely fért a budapesti Operaházba, de "technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap