A francia forradalom és a magyar közvélemény
2009. július 14. 11:53
A 220 éve, a Bastille ostromával kirobbanó francia forradalom eszméi - noha szűk körben - Magyarországon is ismertek voltak. A kor legjelentősebb magyar értelmiségijei jól ismerték Rousseau, Voltaire és Montesquieu munkáit.
Korábban
A franciaországi forradalom - mely Magyarországon leginkább egy szűk értelmiségi rétegben talált visszhangra - kiváltotta hangulatot legjobban Batsányi János fenti sorai tükrözik. A forradalmi gondolatok - noha csak a franciául is olvasó, művelt rétegben hatottak - gyorsan terjedtek Magyarországon. Montesquieu, Voltaire és Rousseau eszméit, miként a legújabb francia könyveket és újságokat, a franciául is olvasó, művelt rétegek ismerték. A császári központosító törekvésekkel szemben álló nemesi-rendi ellenállás a Pozsonyban is megfordult Montesquieu-nek A törvények szelleme című munkáját s az abban foglalt gondolatokat is hasznosította politikai küzdelmeiben.
A művelt magyar közvélemény előtt Voltaire művei sem voltak ismeretlenek: rendszeresen jelentek meg róla hírek a Hadi és Más Nevezetes Történetek című újságban. Gróf Fekete János (író, katonatiszt) levelezett vele, Péczeli József és Szilágyi Sámuel a Henriade fordításán dolgoztak - párhuzamot teremtve IV. Henrik és Corvin Mátyás között.
Rousseau-nak a társadalmi szerződésről vallott nézetei is igen aktuálisak voltak Magyarországon, javarészt II. Józsefnek a nemesi-rendi felfogás szerint alkotmányellenesen végrehajtott reformjainak köszönhetően. A növekvő elégedetlenség és élesedő ellenállás során a vármegyei tiltakozások - igaz, a szerződést kötő "népet" a nemességgel azonosítva - is hivatkoztak Rousseau-ra, s az 1790. évi országgyűlés vezéreszméje lett, hogy új szerződés köttessék az uralkodó és az ország között.
A francia forradalom eseményeiről is közvetlenül értesült a politikai kérdések iránt fogékony magyar közvélemény. A franciák hivatalos lapja, a Moniteur, Magyarországra is eljutott; a franciául nem tudók pedig a Szacsvay Sándor szerkesztette Magyar Kurírból értesülhettek a legfrissebb hírekről. Itt jelent meg az "Emberi és Polgári Jogok Deklarációja" is négy nappal azelőtt, hogy a francia nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án végleges változatát elfogadta volna - melyet azután a Moniteur alapján Hajnóczy fordított latinra és Laczkovics János magyarra.
A franciaországi eseményekről, a törvénytervezetek vitáiról Spielenberg Pál latin nyelvű lapja, az Ephemerides Budenses is részletesen beszámolt. Az inkább irodalmi érdeklődésű Mindenes Gyűjteményben pedig Péczeli írt lelkes tudósításokat a forradalomról.
A francia forradalom első hónapjainak eseményeiről a legszínesebb beszámolókat mégis egy szemtanútól, báró Trenck Frigyestől, a porosz börtönöket megjárt kalandortól lehetett Magyarországon hallani. Trenck nemcsak ezekkel hódította meg az 1790-91. évi országgyűlés közönségét, hanem Magyarországon nyomtatott terjedelmes emlékiratával és számtalan röplapjával is növelte népszerűségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20