Húsz éve bontották le a vasfüggönyt
2009. június 29. 08:22 MTI
Korábban
Pozitívan vélekedik a keletnémetek többsége az egykori NDK-ról
Pozitívan ítéli meg a keletnémetek többsége az egykori NDK-t - derül ki egy pénteken közzétett közvélemény-kutatás eredményeiből. A német kormány megrendelésére készült reprezentatív felmérés szerint a keletnémet megkérdezettek 49 százaléka véli úgy, hogy az egykori NDK-nak "több jó, mint rossz oldala volt".
További nyolc százalék úgy gondolja, hogy az NDK-nak "túlnyomóan jó oldalai voltak", és ő maga abban az időben "boldogabb volt, és jobban élt, mint ma, az újraegyesített Németországban". Ezzel szemben a Németország nyugati felében megkérdezettek jelentős többsége negatívan ítélte meg a volt keletnémet államot - írta a Berliner Zeitung.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet 1208 ember megkérdezésén alapuló felmérése arra is rávilágít, hogy a kelet- és nyugatnémetek a berlini fal leomlása óta végbement fejleményeket is eltérően értékelik. A keleti tartományokban élő polgárokban több kétely él azzal kapcsolatban, milyen elképzelések valósultak meg ténylegesen az ország újraegyesítésével. Csak 56 százalékuk gondolja úgy, hogy a jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség ténylegesen érvényesül, és 37 százalék hisz abban, hogy az egyes állampolgárok képesek lehetnek befolyásolni a politikát. Németország nyugati térségeiben viszont a válaszadók 78 százaléka elismerően szólt a jogállamiságról, és több mint 50 százalékuk pozitívan ítélte meg az állampolgárok politikai befolyásának erejét.
Wolfgang Tiefensee, a keleti tartományok felzárkóztatásáért felelős miniszter kijelentette: a felmérés eredménye azt mutatja, hogy folytatni kell az NDK történelmének feldolgozását. Különösen az iskolákban kell több figyelmet fordítani az NDK fejlődésére és hétköznapjaira, illetve az 1989-90-es "békés átmenetre". Tiefensee néhány napja szorgalmazta, hogy alkosson külön tantárgyat az egykori NDK a német általános, illetve középiskolákban. A kezdeményezést az indokolta, hogy egy berlini egyetem tanulmányából egyértelműen kitűnt: a diákok körében megdöbbentő az ismerethiány az egykori keletnémet állammal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- 09:38
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap