Walter Ulbricht már 1953-ban falat akart Berlinben
2009. június 17. 12:32 MTI
Az NDK egykori kommunista vezetője, Walter Ulbricht már 1953-ban el akarta választani egymástól Berlin keleti és nyugati felét és az 1961-ben létrehozott, hírhedt berlini fal korai tervének csak egy "megkésett" változata volt - erről beszélt hosszú ideje végzett kutatásai alapján egy keddi lapinterjúban Jörn Schrütrumpf berlini történész, aki szerint az akkori keletnémet állampárt, az NSZEP vezetője a falat már nyolc évvel korábbra, 1953 elejére tervezte.
Korábban
Schütrumpf szerint akkor még a falnak nem arról a formájáról volt szó, amely 1961-ben létrejött, de Ulbricht már annak idején azt vallotta, hogy Nyugat-Berlint mindenképp körül kell zárni. Kijelentette, hogy az erre vonatkozó dokumentumok Walter Ulbricht "hagyatékából" kerültek elő.
A Der Tagesspiegelnek nyilatkozva mindezt egy másik történész, a berlini kortörténeti intézet külső munkatársa is megerősítette, aki évek óta a fal történetét kutatja. Manfred Wilke azt hangoztatta: a
maga részéről nem ismer ugyan konkrét terveket arra, hogy Ulbricht már 1953-ra tervezte a falat, de az ezzel kapcsolatos megfontolásokat nagyon is valószínűnek tartja. Wilke emlékeztetett arra, hogy 1952-ben Sztálin parancsára a belnémet határokat megerősítették. A főváros akkoriban - négyhatalmi státusa miatt - kivételt jelentett a sztálini rendelet érvénye alól, ezzel azonban egyfajta "lyuk" támadt a határvédelemben. Ebből kiindulva Walter Ulbricht már 1952-ben több javaslatot tett az akkori szovjet elvtársaknak Berlin keleti és nyugati szektora közötti határok ellenőrzésének megerősítésére.
Alátámasztotta mindezt egy harmadik történész, a német-szovjet, illetve német-orosz kapcsolatok szakértőjének számító Gerhard Wettig is. Wettig szerint Ulbricht valójában már 1952-ben javasolta
Sztálinnak Nyugat-Berlin "lezárását". A történész utalt arra, hogy ezt bizonyító szovjet dokumentumokat maga is látott. Szavai szerint Ulbricht 1952-ben kétszer is indítványozta Sztálinnak a berlini "határzárat", javaslatai azonban a szovjet diktátor haláláig megválaszolatlanul maradtak, utóda, Hruscsov pedig - egészen 1961-ig - elutasította azokat. Nyikita Hruscsov 1961-ben egy ízben még elvetette az Ulbricht által javasolt falat, június végén azonban másképp döntött.
Ezt követően 1961. augusztus 13-án éjszaka kezdődött meg az összesen 155 kilométeres hosszúságú beton- és szögesdrót fal felépítése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap