Nem kérnek a görögök a kölcsönmárványokból
2009. június 12. 11:26 MTI
A görög kulturális miniszter visszautasította a British Múzeum azon ajánlatát, hogy a londoni intézmény három hónapra kölcsönadná Görögországnak a Parthenon náluk látható márványait.
Korábban
Antonisz Szamarasz szerint ha elfogadnák az ajánlatot, az azt jelentené, hogy lemondanának a kétszáz éve Londonban látható, két és fél ezer éves szobrok hazaszállítása iránt támasztott igényéről. Görögország ugyanis azt reméli, a British Múzeum Parthenon részlegét egy napon kiállíthatják majd a jövő héten nyíló új múzeumban, együtt a helyben megmaradt Akropolisz-emlékekkel. Szamarasz egy csütörtökön közzétett nyilatkozatában közölte, tárgyalásokat készítenek elő arról, milyen görög antikvitásokat adnának a British Múzeumnak a parthenoni márványokért cserébe, ha azok végül visszakerülnek oda, ahová tartoznak.
Világszerte közvetített, hatalmas ünnepséggel nyitják meg június 20-án, szombaton az új Akropolisz múzeumot Athénban. Az Akropolisz lábánál elhelyezkedő háromemeletes, 25 ezer négyzetméteres múzeum építése több mint tizenegy évig tartott Bernard Tschumi svájci sztárépítész tervei alapján. Az épületből csodálatos, szabad kilátás nyílik a görög főváros jelképére. Görögország szerint az új múzeum megnyitásával már nem lehet magyarázat arra, miért ne adná vissza Nagy-Britannia a hiányzó történelmi-építészeti emlékeket. A British Múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére. Ezért a fennmaradt 96 darabból 56 még mindig a londoni múzeumban található.
A 19. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit lefűrészeltette és Angliába szállíttatta. Athén már több mint negyed évszázada követeli a visszaszolgáltatásukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap