Akik életüket adták a hazáért
2009. május 31. 12:38 MTI
Május 31-én, vasárnap tartják országszerte a Magyar hősök emlékünnepét. Az Országgyűlés által 2001. június 19-én, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar hősök emlékünnepéről elfogadott LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért.
Korábban
Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amelyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és "az utókor számára meg kell örökíteni" "nemzetünk hősi halottainak" kegyeletteljes tiszteletét.
Az önkormányzatok vagy a tehetősebb polgárok már az első világháború elején több faluban emléktáblát emeltek az elesetteknek. 1915-ben megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB), ám a szervezet által propagált, a magyar önfeláldozást hirdető szimbólumot kevés helyen állították fel. Az 1917-es törvény nyomán 1938 végéig 1086 világháborús emlékművet emeltek Magyarországon. Ez nem csupán szobor lehetett: helyenként fákat ültettek, másutt neveket felsoroló táblákat helyeztek el. Az emlékművek mellett nagyon sok helységben létrehozták a hősök kertjét, ahol fejfákat állítottak az ismeretlen vagy távoli helyeken eltemetett katonáknak.
Az 1924. évi XIV. törvény március 15-e és augusztus 20-a mellett mint nemzeti ünnepet bevezette a Hősök emlékünnepét, május utolsó vasárnapját jelölve meg annak időpontjául. Először a Mindenszentek, illetve a Halottak napját szemelték ki időpontként, de ezeket - lévén katolikus ünnepek - a többi vallásfelekezetre való tekintettel végül elvetették. Május utolsó vasárnapjára praktikus szempontok alapján esett a választás: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonják el a gazdákat az ünnepléstől, viszont a sírok díszítéséhez már elegendő virág áll rendelkezésre. A kormány feloszlatta a HEMOB-ot, s létrehozta helyette a Hősi Emlékműtervek Bírálóbizottságát, amely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban működött.
1929. május 26-án az Andrássy út végén álló ezredévi emlékmű előtt Bethlen István miniszterelnök - Horthy Miklós kormányzó jelenlétében - felavatta a nemzeti hősök országos emlékkövét, amelyet Kertész K. Róbert tervezett. 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.
A második világháború utáni első években még megtartották a Hősök emlékünnepét, sőt emlékművek is készültek. Az ünnep azonban fokozatosan elhalt, mivel a Horthy-hadseregben szolgált katonákat egy fasiszta hadsereg tagjainak minősítette a mindinkább a kommunisták által uralt politika. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság is azt követelte a kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot. 1956-ban kicserélték a Hősök terén 1929-ben elhelyezett emlékkövet, s a Gebhardt Béla által tervezett magyar hősök emlékkövét állították a helyére. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, csak nem május utolsó vasárnapján, hanem a Halottak napján.
A 2001-ben már ismét megünnepelt emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért. 2001. augusztus 18-án a millennium jegyében Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, átadták az Ezredéves Emlékmű megszépült szobrait és katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a hősök emlékkövét, amelynél minden évben kegyeleti megemlékezést tartanak a Magyar hősök emlékünnepén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap