Operától féltik Munch múzeumát
2009. április 1. 14:21 MTI
Új épületet kap Norvégia legismertebb szépművészeti múzeuma, a Munch Múzeum. A gyűjteményt várhatóan 2013-ban költöztetik át új helyére a szintén új és híres oslói operaház mellé a kikötői negyedbe.
Korábban
A múzeum kedden jelentette be, hogy húsz nemzetközi jelentkező közül a madridi székhelyű spanyol-brit Herreros Arquitectos építészirodát választotta ki a zsűri a projekt kivitelezésére.
A expresszionista norvég festő, Edvard Munch (1863-1944) művei nagy részét Oslo városára hagyta. Ezek bemutatására nyitotta meg kapuit 1963-ban a Munch Múzeum a norvég főváros Toyen városrészében. Mivel évente átlagosan százezer látogató kíváncsi a tárlatra, a mostani épület már túl kicsinek bizonyult. A látogatók létszámának növelését szeretnék biztosítani azzal, hogy új, vonzóbb és központibb helyszínen lévő épületben várják az érdeklődőket.
Tom Remlov, az operaház vezetője azonban nincs elragadtatva a tervtől. Attól tart, hogy az új múzeumi épület elvonja a figyelmet intézményéről. A dalszínháznak otthont adó épületet ugyanis csak egy éve avatták fel, és ahogy Remlov a Dagbladet című norvég napilapnak nyilatkozva hangoztatta, "kétségtelenül a Bjorvika városrész legfontosabb gyöngyszeme". Az opera szomszédságában tervezik ezen kívül az oslói városi könyvtár és a Stenersen Művészeti Múzeum felépítését is.
A Munch Múzeum 2004-ben került világszerte a hírekbe, amikor a festő híres képeit, A sikolyt és a Madonnát néhány fegyveres, maszkos férfi a látogatók szeme láttára lopta el a kiállítóteremből. Csak két évvel később bukkantak ra a festményekre. Az elkövetőket elfogták és tíz év börtönbüntetésre ítélték. Ezután a múzeum a megerősített biztonsági rendszer kiépítésének idejére egy éven át zárva volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
- Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- A Városliget mellé tervezték a Hungaroringet, de végül Mogyoródra került a száguldó cirkusz
- A pályán és a pályán kívül is gentlemannek bizonyult Billy Wright
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle
- Tíz dokumentumfilm a magyar sport legendáiról
- Csupán öt filmet forgatott, mégis ikonná vált a tragikus sorsú Bruce Lee
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap