Elfajzott művészet Rostockban
2009. március 5. 15:52 MTI
A nácik által "elfajzottnak" nevezett művészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a rostocki kultúrtörténeti múzeumban; a május végéig látható tárlat több mint 30 olyan Németországban élt művész - köztük a magyar Reiner Imre - festményeit, grafikáit vonultatja fel, akiknek munkáit a nemzetiszocialisták az "árja" kultúra jegyében "elfajzott" alkotásoknak tartották.
Korábban
A múzeum igazgatója szerint egyedülálló kiállításról van szó, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény Németországban. A nácik a harmincas, illetve a negyvenes években "elfajzottnak" bélyegezték meg azokat a művészeti alkotásokat, amelyek esztétikájukat tekintve nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált "emberképbe".
A náci időkben mindenekelőtt a súlyos betegségekben szenvedő, illetve nyomorék embereket bélyegezték "elfajzottaknak", később azonban mindezt kivetítették a kultúrára is, ezzel minősítve az általuk "dekadensnek" tartott művészet kisebbrendűségét. Elsősorban a német expresszionizmus képviselőit illették ezzel a jelzővel, akiknek absztrakt ábrázolásai gyökeresen ellentétesek voltak az "erős" ember náci ideáljával.
A fasiszta kulturális "rendészet" célkeresztjében volt egyebek között a német expresszionizmus kezdetét jelentő, Die Brücke nevű drezdai művészeti közösség, olyan kiemelkedő művészekkel, mint Ernst Ludwig Kirchner, Erich Heckle, Max Pechstein és Emil Nolde. Ugyancsak "fő ellenségnek" számított a weimari köztársaság idejében létrejött Bauhaus-iskola, amelynek képviselői, illetve alkotásaik szintén a nácik dühét váltották ki, képeiket pedig "zsidónak" és "bolsevistának" bélyegezték.
Az "elfajzottnak" nevezett kulturális alkotásokat a nácik előbb a múzeumokban igyekeztek elcsúfítani, majd később szétzúzni vagy pedig pótlólagos devizabevételek fejében külföldön értékesíteni. Magukra a művészekre pedig megtorlás, egyebek között alkotási vagy kiállítási tilalom, többükre pedig börtön vagy koncentrációs tábor várt.
Az erdélyi Temes megyében 1900-ban született festő, fametsző és betűtervező Reiner Imre Frankfurtban tanult, majd a stuttgarti Állami Akadémián a neves német könyvművész, Ernst Schneidler tanítványa lett. Első kiállítása 22 éves korában volt. 1923 és 1925 között az Egyesült Államokban élt, majd visszatért Stuttgartba, ahol több jelentős illusztrációja jelent meg és számos kiállítása volt. 1987-ben Svájcban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.