Grönland mellett veszett el egy amerikai atombomba
2008. november 11. 16:34 MTI
Titkosítás alól felszabadult amerikai dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai légierő 40 évvel ezelőtt "elvesztett" egy atombombát. A B52-es bombázó Grönland mellett zuhant le 1968-ban - jelentette hétfőn este a BBC.
Korábban
Az amerikai Freedom of Information Act (Információszabadsági Törvény) alapján a titkosítás alól felszabadított dokumentumokból kiderül, hogy az intenzív kutatások ellenére az amerikaiak sohasem tudtak megtalálni egy atombombát a thulei légibázis környékén, ahol 1968. január 21-én lezuhant egy B-52 típusú stratégiai bombázójuk. A szerencsétlenség után az amerikai katonai hatóságok csupán hármat találtak meg a gépen lévő négy nukleáris töltetű bomba közül.
A dán sajtó már korábban is sokat írt az elveszett atombombáról és az ezt bizonyító titkos iratok létezéséről, de amerikai részről hivatalosan mindig tagadták ezeket az állításokat. Az amerikaiak azonban tudták, hogy a területen nemcsak a repülőgép alkatrészei, hanem a bombák radioaktív töltete is szétszóródott. A roncsokat összegyűjtő grönlandi katonákat ennek ellenére nem értesítették, ugyanis nem akarták szétkürtölni, hogy mi volt a B52-es küldetése.
Thule az amerikai légierő legészakibb bázisa. Az 1950-es évek elején, a hidegháború tetőfokán hozták létre, és fontos eleme volt az észak-amerikai radarláncnak, a Noradnak, amellyel a szovjet rakéták indítását figyelték. A nukleáris fegyverek grönlandi jelenlétét sokáig éppúgy titokban tartották, mint az elveszett bomba fellelésére tett kísérletek, tengeralattjárós kutatások eredménytelenségét. Mivel azonban a bombák nem robbantak fel, a környezetszennyezés nem okozott katasztrófát.
A BBC szerint amerikai illetékesek úgy vélik: a radioaktivitás mára eloszlott az óriási víztömegben, ezért nem okozhat semmilyen veszélyt. Az amerikai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a BBC hírét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20