Nem vártak a villámokra az ősemberek
2008. október 27. 13:04 MTI
Az emberiség mintegy 790 ezer éve már rendelkezett a tűzgyújtáshoz szükséges képességgel, amely lehetővé tette az Afrikából Európába való vándorlást - közlik izraeli kutatók friss tanulmányukban.
A Jordán folyó partján lévő egyik régészeti lelőhelyen talált kovakövek elemzésével a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói megállapították, hogy a korai civilizációk emberei megtanultak tüzet gyújtani, ami fordulópontot jelentett abban, hogy ismeretlen vidékekre merészkedjenek.
A lelőhelyen korábban talált bizonyítékok alapján a kutatók 2004-ben arról számoltak be a Science tudományos magazinban, hogy ismerték és tudatosan használták a tüzet az afrikai őshazájukból elinduló emberek: megőrizték a már égő tüzet és gallyakkal átvitték másik helyszínre. Most viszont azt állítják a kutatók, hogy elődeink tüzet is tudtak csiholni, nem pusztán a természet beavatkozására, például villámlásra vártak.
A Quatemary Science Reviews című szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányban az Izrael északi részén, a Geser Benot Ja'akovban folyó ásatás 12 archeológiai rétegének feltérképezését tették közzé. Bár nem találtak ősi gyújtószerszámokat, Nira Alperson-Afil archeológus szerint a 12 kultúrán át használt megégett kovakövek, melyeket egyazon helyszínen találtak, a tűzgyújtás képességét bizonyítják még akkor is, ha maga az eljárás ismeretlen.
Mivel a lelet az Afrika és Európa közti kulcsfontosságú útvonal, a Jordán völgyében található, elődeink északi irányú vándorlását támasztja alá. "Amint a tűz segítségével védeni tudták magukat a ragadozóktól, valamint melegedni és világítani, elegendő biztonságban érezhették magukat ahhoz, hogy elinduljanak és ismeretlen területeket népesítsenek be" - tette hozzá Alperson-Afil.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap