2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Botrányos kiállítás a cári család meggyilkolásáról

2008. július 3. 16:04

II. Miklós cár és családja meggyilkolásának 90. évfordulója kapcsán nylt kiállítás a moszkvai Megváltó Krisztus templom egyik termében az utolsó cár életéről, munkásságáról és megöléséről.

A bemutatón látható egyebek mellett az a Winchester puskához való szurony, amellyel Anasztázia nagyhercegnő életét oltották ki, s mindjárt mellette Vojkov urali komisszár eredeti engedélye öt pud kénsav kiadására, s a savat tartalmazó edény darabkái.

A kiállítás túlnyomó része nem a cári család haláláról, hanem II. Miklós munkásságáról szól. Látható itt számos fotó, valamint a cár aláírását viselő dokumentum: törvények, felhívások, cári ukázok. Megcsodálható a nép józanságáról való gondoskodásról szóló szabályzat, amelynek alapján az italozás elleni harc keretében teázókat kezdtek építeni Oroszországban. Bemutatják a kiállításon az 1897-ben végzett első oroszországi népszámlálás II. Miklós által kitöltött kérdőívét is, ahová a foglalkozás rovatba azt írta be: Az orosz föld ura.

Botrány nélkül azonban nem nyílhatott meg a kiállítás: a már kész bemutatóról kedden elvitték azokat a golyókat, amelyek végeztek a cárral és családtagjaival. A család meggyilkolásának körülményeit évek óta kutató Vlagyimir Szolovjov nyomozó elmondta: a golyók a maradványok 1991-es, illetve tavalyi fellelésének helyszíneiről származnak, s a szakértői vélemények szerint mind egyetlen fegyverből valók.

A kiállítás sajtóbemutatóján ugyan nem adtak magyarázatot arra, hogy miért távolították el a lövedékeket, de a tényt szerdán egyes orosz lapok azzal hozták összefüggésbe, hogy a tárlatot várhatóan megtekinti II. Alekszij pátriárka is, aki máig nem ismerte el, hogy a Jekatyerinburg mellett talált maradványok a cári családéi lennének.

II. Miklós cárra, feleségére, lányaikra - Anasztáziára, Tatyjanára és Olgára -, fiukra, Alekszejre, a hercegnők nevelőnőjére, a család orvosára, szakácsára és lakájára 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka a jekatyerinburgi Ipatyev-ház alagsorában golyózáport zúdítottak. 1991-ben megtalálták több, savval leöntött és elégetett holttest maradványait. A család tagjait - többek között a Romanovokkal rokonságban álló Fülöp edinburgh-i herceg DNS-mintájának segítségével - azonosították. A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter Pál-erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.

Mária nagyhercegnő és Alekszej trónörökös maradványait tavaly nyáron találták meg, amikor Jakov Jurovszkijnak, a kivégzés irányítójának nemrég még titkosan kezelt naplója alapján keresték azokat több jekatyerinburgi tudományos és társadalmi szervezet kezdeményezésére. Az újabb maradványok azonosítása főleg génvizsgálatok útján azóta is folyik a világ számos neves törvényszéki orvostani intézetében, s eddig még mind arra jutott, hogy valóban a cári gyerekek maradványait találták meg. Több intézetben azonban a vizsgálatok még folynak.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár