Hatvanéves lett Izrael
2008. május 13. 11:00
Korábban
A küzdelem az ideológiáról, nem a tényekről szól
1947 februárjában London a terület jövőjéről való döntést az ENSZ-re ruházta. Ekkorra már Palesztina maradt a régió egyetlen mandátumterülete. Az erőszakos cselekmények szélesedése miatt a világszervezet nagy fontosságot tulajdonított a mielőbbi rendezésnek. A Közgyűlés rendkívüli ülése életre hívta az Egyesült Nemzetek Palesztinai Különbizottságát (UNSCOP). A 11 ország képviselőiből álló testület a közgyűlés szeptemberi ülésszaka elé két javaslatot terjesztett: egy kisebbségi indítványt, amely Jeruzsálem fővárossal föderatív palesztin állam létrehozását, és egy többségi javaslatot, mely a bibliai terület felosztását szorgalmazta. Az 1947. november 29-én elfogadott 181. sz. határozat ez utóbbi indítványt támogatta.
A felosztási határozatot az arab államok december közepén közzétett hivatalos nyilatkozatban elutasították. A két etnikum fegyveres csoportjai közt már szinte az ENSZ döntés másnapján összetűzések kezdődtek, a kivonás előtt álló brit erők ezekbe egyre kevésbé avatkoztak be. Az Irgun által 1948. április 9-én végrehajtott tömeggyilkos akció után eluralkodott pánik, s a folytatódó terrorakciók miatt az arab lakosság nagy számban kezdett menekülni a zsidó fennhatóság alá kerülő területekről. A zsidó telepesek ellen arab irreguláris csoportok hajtottak végre támadásokat.
Azóta eltelt hatvan év és több háború. Néha ugyan felvillant a békekötés reményének halvány fénysugara, amelyet mindig árnyék követett. Egy történész nemrég így fogalmazott: "Izraelben és Palesztinában mindenkinek van ideológiai programja. A küzdelem valójában az ideológiáról, nem a tényekről szól. Ki tudja, hogy mik is a tények?"
(Felhasznált irodalom: 20. századi egyetemes történelem. Szerk.: Diószegi István - Harsányi Iván - Németh István)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.