Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot?

Korábban

A roma holokauszt emléknapja

A toryk vezére az erdélyi holokausztról

59 éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor

És ha sikerül...?

A szövetségesek részéről az is fontos ellenérv volt, hogy még ha sikerül is használhatatlanná tenni a négy auschwitzi gázkamra-krematóriumot, a németek minden bizonnyal találtak volna más módot a foglyok meggyilkolására (agyonlövés, ideiglenes gázkamrák, stb.). A holttestek elégetésére pedig már korábban is széleskörűen használtak hullaégető gödröket. Ezekre eleinte `csak` a krematóriumok túlterheltsége és műszaki problémái miatt volt szükség, viszont ha a krematóriumokat lebombázzák, a hullaégető gödrök kapacitását viszonylag egyszerű lett volna növelni. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a krematóriumok megsemmisítése lényegesen lassította volna a táborokba hurcolt zsidóság elpusztítását.

A fentiek alapján elmondható, hogy a bombázás elmaradásában számos politikai és katonai tényező játszott szerepet. Ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal a szövetséges katonai vezetés vonakodása volt mindenfajta "civil", azaz nem katonai műveletben való részvételtől. A fentebb részletezett katonai jellegű nehézségek egyfajta "passzív tudás" formájában befolyásolhatták az elutasító döntést.

A szövetséges katonai-politikai vezetés szintjei együttesen rendkívül sokrétű ismerettel rendelkeztek Auschwitzról és a többi haláltáborról, ám ezeket sosem foglalták rendszerbe. Az összesített információk hiánya meghatározó szerepet játszott abban, hogy nem alakult ki a bombázás végrehajtására irányuló politikai akarat. Ennek hiányában pedig nem kerülhetett sor még a tábor elleni légitámadás megtervezésére sem.

Rácz András
(A szerzőnek a témával foglalkozó nagyobb terjedelmű tanulmánya megjelent a Hadtörténelmi Közlemények c. folyóirat 2004. évi I., áprilisi számában.)

1. A politikai akarat hiánya
2. A táborról készült fényképek problémája
3. Várható veszteségek
4. És ha sikerül...?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról