10 dolog, amit nem tudtál a BÁV-ról
2023. november 6. 09:50 Múlt-kor
Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV Zrt. egész fennállása során szolgált meglepetésekkel. Például a BÁV a legkockázatosabb helyzetekben is mindig védte a rábízott értékeket: amikor 1848 végén a magyar hatóságok Budapest kiürítése mellett döntöttek, a Királyi Zálogház nem volt hajlandó az elzálogosított értékek elszállítására, és ezt újfent visszautasította Buda 1849. májusi ostromakor is. Az értékek így biztonságban maradtak. Az alábbiakban tíz meglepő tényt közlük a legrégebbi magyar zálogház történetéről.
Korábban
1. A fővárosban jött létre, de nem Budapesten! A BÁV Zrt. Magyarország legnagyobb múltú jogfolytonosan működő vállalkozása. Az idén 250. születésnapját ünneplő céget Első Magyar Királyi Zálogház néven 1773-ban Pozsonyban hozták létre, amely ekkor – és még tíz évig, 1783-ig – a Magyar Királyság fővárosa volt.
2. A BÁV hazánk első pénzintézete: mivel Magyarországon a 18. században még sem bankok, sem takarékpénztárak nem működtek, a Magyar Királyi Zálogház volt az első olyan állami intézmény, amely pénzügyletekkel foglalkozott.
3. A BÁV a legkockázatosabb helyzetekben is mindig védte a rábízott értékeket: amikor 1848 végén a magyar hatóságok Pest-Buda kiürítése mellett döntöttek, a Királyi Zálogház nem volt hajlandó az elzálogosított értékek elszállítására, és ezt újfent visszautasította Buda 1849. májusi ostromakor is. Az értékek így biztonságban maradtak.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
A BÁV ruházati boltja a Bartók Béla úton 1971-ben (kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ)
4. A BÁV számára a zálogba adott értékek tulajdonosainak segítése volt mindig a legfontosabb: amikor a két világháború között elterjedt a pesti köznyelvben „hiénáknak” nevezett személyek azon gyakorlata, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelektől felvásárolták – sokszor potom pénzért – a még le nem járt zálogjegyeket, majd továbbadták őket, a Királyi Zálogház bevezette a „sofort” aukciók gyakorlatát: ha valaki biztos volt benne, hogy a tárgyat nem igényli vissza, vagy azonnal több pénzre volt szüksége, önként a cédula lejárta előtt árverésre bocsáthatta a zálogtárgyat – jóval méltányosabb összegért, mint amennyit egy „hiénától” kapott volna!
5. A BÁV osztozott a magyar nép sorsában: a második világháború pusztítása a Királyi Zálogház tárgyait sem kímélte: a megszálló csapatok mintegy 200 ezer zálogtárgyat raboltak el.
6. A BÁV segítségére a legsötétebb időkben is volt igény: bár az 1950-es években a kommunista rezsim szándékosan igyekezett elsorvasztani a céget számos fiók bezárásával, a zálogforgalom a korai csökkenés után ismét növekedni kezdett.
A BÁV egyik fiókja az Anker-házban Budapesten, 1960. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)
7. A BÁV művészeti aukcióit sem tudták végleg megszüntetni a kommunisták: az 1957-es újraindulásuk után az aukciókon felkínált műtárgyak átlagosan fele talált gazdára.
8. A BÁV a kommunizmus idején is „külön világ” maradt: a régi, polgári világ maradványának tekintett cégnél volt az állami vállalatok közül arányaiban a legkevesebb párttag: arányuk a tíz százalékot sem érte el.
9. A BÁV Zrt. nemcsak pénzügyi szolgáltatóként van jelen, hanem a hazai műtárgykereskedelem megkerülhetetlen szereplője: a polgári műgyűjtés, a kulturális értékmentés egyik leglelkesebb képviselője Magyarországon. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a BÁV 250. évfordulóját ünneplő különleges kiállításon a megtekinthető műtárgyak csaknem fele a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből van – a BÁV számtalan alkalommal segített már a nemzet múzeumának felbecsülhetetlen értékű, a magyarság számára rendkívül fontos kincsekhez jutni.
10. A BÁV mindig igazodott a kor igényeihez: bár a kommunizmus idején a fő profiljává a bizományi értékesítés vált, 1990 után jelentősen átalakulva, immár a zálogüzletre, műkereskedelemre és a BÁV Akadémia keretében a szakemberképzésre koncentrál elsősorban.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21. A világvallások és összehasonlításuk (brahmanizmus, buddhizmus, zsidó vallás, kereszténység, iszlám)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/782.jpg)
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon 11:20
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához 08:20
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat tegnap
- Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban tegnap
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám tegnap