10 kevéssé ismert tény az első világháborúról
2019. augusztus 6. 08:38 Múlt-kor
A XX. század két legnagyobb fegyveres konfliktusát mindig is nagy érdeklődés övezte. Az általános ismeretek mellett viszont minden történelmi esemény mögött rejlenek újdonságok, valamint politikai szempontból kevésbé lényeges, ám annál érdekesebb elemek. Jelen esetben az első világháború tartogat néhány kevésbé ismert tényt. Tudta például, hogy létezett a háborúban kisnövésű katonák speciális zászlóalja? És azt, hogy a semleges Portugália csapatokat küldött az antant számára? Gondolta volna, hogy több ezernyi kínai segédkezett a nyugati fronton?
Korábban
Diplomáciai akadályok
A fegyveres konfliktus kirobbanása már a XIX. század óta lappangott, tekintve, hogy Ausztria-Magyarország 1878-ban a berlini kongresszuson jogot kapott Bosznia-Hercegovina okkupációjára, azaz katonai megszállására, mely addig a fokozatosan bomladozó Török Birodalom részeként működött. A balkáni térség a kiszakadó területek önállósodásával egyre komolyabb diplomáciai nehézségeket okozott, főként amikor 1903-ban a szerb palotaforradalom következtében az oroszbarát Karadjordevic I. Péter került hatalomra. A Monarchia számára egyre égetőbbé vált, hogy a Balkánon visszaszerezze befolyását, így az okkupációt követően az annexió lehetőségét helyezte kilátásba, mely által a területet államjogilag is magához csatolta.
A megvalósításhoz viszont diplomáciai megegyezésre volt szükség Oroszországgal, mely úgy tűnt 1908 szeptemberében, amikor a két külügyminiszter, Aehrenthal és Izvolszkij találkozott, hogy nem okoz nemzetközi problémát. A megegyezés szerint Ausztria-Magyarország támogatja az a kívánságot, hogy az orosz hadiflotta áthaladhat a Fekete-tenger szorosain, Oroszország pedig cserébe elfogadja az annexiót. A Monarchia nem késlekedett, október 6-án bejelentette az annexiót, ám Oroszország akadályba ütközött Franciaország és Nagy-Britannia személyében, hiszen a szorosok ügye nemzetközi vonatkozású. A délszláv ellenállás az annexiót követően addig fokozódott, míg 1914. június 28-án Gavrilo Princip meggyilkolta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Nem véletlen, hogy a térség megkapta a „balkáni lőporos hordó” elnevezést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap
