Zöld főváros: Budapest parkjai
2020. július 13. 16:12 Szende András
Korábban
A Városliget
A Rákos-patak egykori mellékága menti terület a XVIII. században csupán városszéli mocsár és puszta volt. A fásítás Mária Terézia erdőtörvénye után kezdődött, majd a terület a Batthyányak birtokába került.
Az időközben Pest város birtokába kerülő terület rendezésére a Szépítő Bizottmány 1813-ban pályázatot írt ki. Heinrich Nebbien nyertes és nagyrészt megvalósított terve az európai kertépítészet-történet egyik jelentős alkotása, és a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja.
A Liget fénykora a reformkor végéig tartott: rendezték a tavat, a szigeteket és a területet átszelő vízfolyást, megtörténtek a növénytelepítések, kialakultak a sétányok és a részben ma is meglévő Rondó, vagyis a platán-körönd a Városligeti fasor végpontjánál.
A hanyatlás területcsökkenéssel és beépítéssel járt: az 1846-ban átadott Pest–Vác vasútvonal átvágta a Ligetet, amely eredetileg a mai Szabolcs utcáig tartott, majd 1866-ban átadták az Állatkertet, amely szintén újabb jelentős területet foglalt el az eredeti parkból.
Az Andrássy út átadásával alapvetően megváltozott a terület szerkezete, a Rondó helyett új fő megközelítési pont keletkezett.
Az 1885-ös Országos Kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi Kiállítás idején számos ideiglenes pavilont emeltek. Ezek közül a közönség által leginkább megkedvelt „Történeti Épületcsoport”, vagyis a Vajdahunyad vára tartós anyagokból újjáépült.
A ma is százhektáros Liget Budapest számos emblematikus épületének, valamint közkedvelt intézményének otthona. A sokat megélt terület a jelenleg is folyó átalakítása nyomán a főváros új kulturális erőterévé válhat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap