Visszaütött a szocialista sportsiker-propaganda az elveszített vb-döntő után
2023. július 4. 20:20 MTI
69 éve, 1954. július 4-én szenvedett 3-2-es vereséget a svájci labdarúgó-világbajnokság Bernben rendezett döntőjében a toronymagasan esélyes magyar Aranycsapat a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától. A magyar szurkolók sorstragédiaként élték meg a kudarcot, amely sokkolta az egész országot.
![1954 vb-döntő](/ih0Ax/article/main/.630x1260/63406.jpg?lavid=441361)
Kocsis kimaradt helyzete is hozzájárult a magyar kudarchoz (Wikipedia / ETH-Bibliothek Zürich / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Mind a mai napig nincs megnyugtató válasz arra a kérdésre, miképpen történhetett meg, hogy a magyar csapat, amely 1950 óta nem szenvedett vereséget nemzetközileg jegyzett mérkőzésen, és a csoportmérkőzések során 8-3-ra legyőzte az NSZK-t, alulmaradt a döntőben.
Ráadásul úgy, hogy az együttes Puskás és Czibor góljaival a 9. percben már 2-0-ra vezetett, bár aztán a 19. percben az állás 2-2 volt. A győztes gólt a második félidő 39. percében Helmut Rahn szerezte.
A 2014. június 13-án elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa 16 éve, a vb-döntő ötvenedik évfordulóján így emlékezett: „Még most sem tudok megbékélni a történtekkel. Óriási csalódás volt, nemcsak a csapat, hanem minden magyar, 15 millió hazánkfia számára. A közvélemény szinte megkövetelte, elvárta tőlünk az aranyérmet, hiszen hosszú évek óta nem kaptunk ki senkitől, győzelmet győzelemre halmoztunk.”
Grosics elmondta, hogy a vereség magyarázatául számos dologra lehetne hivatkozni: a magyar csapat az uruguayiak ellen hosszabbításban megnyert elődöntő után lekéste a vonatot, s csak későn, taxikkal jutott a szállodába; a döntő éjszakáján a magyarok szállodája mellett népünnepélyt rendeztek, a hangos zene miatt szinte semmit sem tudtak aludni; a németek a csoportmeccshez képest öt új játékossal álltak ki; az angol játékvezető a meccs végén nem adta meg Puskás teljesen szabályos gólját; a magyar kapust a német találat előtt Rahn lerántotta a fűre.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
A berni Wankdorf stadion
Mindehhez még hozzátehető, hogy Puskás sérüléséből nem teljesen felépülve futott ki a gyepre, hogy Sebes Gusztáv szövetségi kapitány felforgatta az együttest, hogy a szakadó esőben a németek már cserélhető stoplis Adidas-cipőben játszottak, az pedig csak nemrég derült ki, hogy a nyugatnémet csapat tagjai közül többen (akkor még legálisan) metamfetamin nevű serkentőszert kaptak.
Grosics azonban így fejezte be nyilatkozatát: „Mindaz, amit elmondtam, egyáltalán nem indokolja a vereséget.” Az Aranycsapat hátvédje, a 2015-ben elhunyt Buzánszky Jenő úgy vélekedett: „utólag könnyű okosnak lenni. Ami viszont tény: azon a délutánon a németek jobbak voltak és nyertek.”
A világsajtó a magyarokat dicsérte és sajnálta. A francia lapok „teljesen valószínűtlen, rendkívüli és igazságtalan eredményt” emlegettek, az olasz La Gazzetta dello Sport szerint „a magyar válogatott... bebizonyította, hogy kétségkívül a világ legjobb labdarúgó együttese”, a brit Sunday Express szerint „a magyarok nagy balszerencsével küzdöttek, és még így is nyerhettek volna, ha Puskás értékesíti két nagy helyzetét”.
A Népsport összegezése így hangzott: „A gólhelyzeteket jobban kihasználó nyugatnémet csapat legyőzte a fáradtan, formán alul játszó magyar válogatottat... Kétségtelen az is, hogy játékosaink ... úgy vélhették, hogy nem ez a legerősebb ellenfelük a tornán. Abban, hogy a német csapat fölénk tudott kerekedni, kétségtelenül szerepe volt a hibás összeállításnak is, de annak is, hogy a játékvezető egy szabályos gólunkat nem adta meg. Mint a pályán kiderült, Puskás mégsem volt teljesen rendben... Hiba volt továbbá két balszélső csapatba állítása.”
A 6. percben a magyarok szerezték meg a vezetést (Wikipedia / ETH-Bibliothek Zürich / CC BY-SA 4.0)
A váratlan vereség hatalmas megrázkódtatást okozott Magyarországon. A négy esztendeig legyőzhetetlen Aranycsapat a sikerre éhes nemzet büszkesége volt, a játékosokat szinte istenként dicsőítették, az ország apraja-nagyja kívülről fújta az összeállítást. A döntőt országszerte a rádiók előtt hallgatták az emberek, sőt a Népstadionban 40 ezren követték nyomon a kihangosított közvetítést.
Ezúttal azonban visszaütött, hogy a kommunista vezetés politikai célokra használta a sportsikereket. A szurkolók nem tudták feldolgozni a kudarcot, tömegesen vonultak az utcára, kirakatokat törtek be, Puskást és Sebes Gusztávot szidalmazták, Sebes lakásához, majd a Rádióhoz vonultak.
A pesti népnyelv által „kis magyar focialista forradalomnak” nevezett megmozdulásoknak az államvédelem vetett véget. A játékosok titokban érkeztek haza, a vonatról korábban leszállva a tatai edzőtábort érintve valósággal „hazaszöktek”. Két évvel később, az 1956-os forradalom után aztán az Aranycsapat szétesett, s a magyar labdarúgó-válogatott többé nem jutott világbajnoki döntőbe.
Az Aranycsapat fotózása az 1950-es évek elején
Amit a magyarok berni tragédiaként éltek meg, azt a németek berni csodaként. A Süddeutsche Zeitung című lap a döntő félszázadik évfordulóján azt írta, hogy az a berni vasárnap volt a Német Szövetségi Köztársaság tényleges megszületésének napja, fontosabb, mint a pénzreform, az alkotmány elfogadása vagy a berlini fal ledöntése. A háborúból hazatérők, a menekültek, az elüldözöttek első ízben érezték úgy, hogy felértékelték őket. A lap szerint Németország ezen a napon aratta első diadalát a második világháború óta.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap