Véres konfliktusok közepette vetették meg lábukat az angol telepesek az Újvilágban
2024. január 31. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Jakab király városa
1606 végén a Virginia Company of London kiváltságlevelével egy három hajóból – Susan Constant, Discovery, Godspeed – álló flotta, fedélzetén száz telepessel vágott neki a kissé hosszúra nyúlt, 5 hónapig tartó útnak, hogy aztán 1607 tavaszán megérkezzen az Újvilág partjaira, a mai Virginia magasságában.
Cape Henry-nél szálltak partra, de – biztonsági megfontolásból – további mintegy 60 kilométert tettek meg a szárazföld belseje felé, míg végül egy félszigeten telepedtek le, s egy folyó partján alapították meg – I. Jakab angol király tiszteletére – Jamestown gyarmatát. A gyarmatosítók egy, a közelben élő virginiai indián törzsek által be nem népesített helyen vertek tábort, ami nem volt véletlen: a kolónia messze feküdt a művelhető mezőgazdasági területektől, a folyó enyhén sós vize ihatatlan volt, a szúnyogok pedig sok bosszúságot okoztak.
Póheten férfi íjjal
Az angolok – csakúgy, mint Roanoke-on – Jamestownban is gyorsan függővé váltak az indiánoktól. John Smith kapitány, a telepesek vezetője (1608-1609) a bennszülöttek mindennapjairól a következőket írta:
„A férfiak halászattal, vadászattal és harcokkal töltik idejüket, minden más férfi és női munkát elutasítanak, ami annak az oka, hogy a nők sokat dolgoznak, míg a férfiak sokat henyélnek. A nők és a gyermekek intézik el a maradék munkát: gyékényt fonnak és kosarakat, edényeket és mozsarakat készítenek, kukoricát ültetnek és zúznak, kenyeret sütnek, elkészítik az ételeiket, és minden ilyesféle terhet maguk cipelnek.”
Pocahontas megmenti John Smith életét egy színezett metszeten
Amikor John Smith és néhány bizalmasa megtámadtak egy falut, hogy kukoricát lopjanak, az angolok vezetőjét a póheten harcosok fogságba ejtették. A legenda szerint a póheten törzsfőnök lánya, Pocahontas mentette meg az életét, mikor elé vetette magát és megakadályozta a kivégzését.
„A kivégzésem percében Pocahontas a saját fejét kockáztatta, hogy megmenthesse az enyémet; és nem csak ennyit tett, de arra is rábeszélte apját, hogy engem biztonságban visszakísérjenek Jamestownba” – írja úti beszámolójában az angol felfedező, aki súlyos sérülése miatt 1609-ben kénytelen volt visszahajózni Angliába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét 2025.01.17.
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin 2025.01.17.
- Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt 2025.01.17.