Valószínűleg sosem fogjuk biztosan tudni, valóban járt-e Kínában Marco Polo
2020. január 8. 11:03 Múlt-kor
A 696 éve, 1324. január 8-án elhunyt Marco Polo neve az elmúlt évszázadok során elválaszthatatlanul összefonódott Kínával és az utazással. Az egymillió című művében található feljegyzések az 1200-as évek titokzatos keleti világának értékes történeti forrásai. Ennek ellenére a velencei kereskedővel kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint valójában sohasem járt Kínában. A teória szerint sokkal hamarabb, feltehetőleg már a Selyemút fekete-tengeri szakaszánál megállt. Itt került kapcsolatba azokkal a perzsa utazókkal, akiktől összegyűjtötte Az egymillióban leírt, másodkézből származó híreket – állítja számos szakértő.
Korábban
Bestseller a börtönből
Marco Polo (1254–1324) barangolásairól szóló műve, Az egymillió 1298-ban született, a kalandokat azonban nem az utazó, hanem Rustichello, a pisai lovagregényekre specializálódott író gyűjtötte össze és jegyezte le.
Rustichello és Polo cellatársak voltak a Velencével és Pisával hadban álló Genovában, ahol túszokként tartották őket fogva, feltehetőleg az 1298-as curzolai csatát követően. Az ófrancia nyelven született könyvet Marco Polo átnézte, majd latinra és egyéb nyelvekre is lefordította, így az hamarosan bestsellerré válhatott.
Sajnálatos módon az eredeti kéziratnak nyoma veszett, a különböző kiadások pedig számos ellentmondást tartalmaznak. Nem nehéz elképzelni, hogy Rustichello kiszínezett, vagy akár ki is talált részleteket, aminek köszönhetően következetlenségek kerülhettek a könyvbe.
Ráadásul, mint minden korabeli útikönyv, Az egymillió is – a görög Hérodotosz által megkezdett hagyományt folytatva – említést tesz képzeletbeli állatokról és népekről.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A velencei utazó jóhiszeműségét megkérdőjelező elmélet érveinek felsorolása előtt tehát fontos megjegyezni, hogy a szöveget eleve erős forráskritikával kell olvasni.
A „hazug” Marco Polóról szóló elmélet nem teljesen új, sokan ugyanis már a 19. század folyamán megfogalmazták kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy az utazó valóban járt-e a távol-keleti országban.
Az igazi lavinát azonban Frances Wood, a londoni British Library Kína-részlegének igazgatója indította el 1995-ben Marco Polo nem járt Kínában? címmel megjelent könyvével.
A munka világszerte óriási felháborodást váltott ki, egy olasz régészekből álló csoport kutatásai azonban megerősíteni látszanak az angol kutató feltételezéseit.
„Arra, hogy Marco Polo nem jutott el Pekingbe egyelőre főként filológiai természetű, azaz Az egymillió szövegének tanulmányozására épülő nyomok utalnak. Régészként mi utazásának konkrét, kézzel fogható bizonyítékait keressük” – magyarázza Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem régésze.
De nézzük a Marco Polo szövegével szemben támasztott kételyeket. Az egymillió azt sugallja, hogy a kereskedő ismerte a mongol nyelvet, ez önmagában viszont nem sokat bizonyít, hiszen akkoriban gyakorlatilag egész Ázsia, a Fekete-tengertől Kínáig (amelyet Marco Polo Catainak hívott) a Dzsingisz kán által alapított birodalom részét képezte.
Érdekes viszont – jegyzik meg a szkeptikusok –, hogy bár húsz éven keresztül utazgatott Keleten, Marco Polo meglehetősen keveset írt a mindennapi életről és a kínai szokásokról: nem tett említést például sem a teáról, sem pedig a Nagy Falról. Mindeközben antropológushoz illő pontossággal számolt be több nép szokásairól is, amelyekkel útja során találkozott.
Az utazó beszámolóiban ezenkívül számos logikai rést is találhatunk. Hsziangjang 1273-as ostromáról azt írja, hogy a Polo-testvérek második útjuk során voltak szemtanúi az eseményeknek (első útjukon, 1255 és 1266 között, Marco még nem vett részt), ami lehetetlen, tekintve, hogy a Polo-klán 1274-ben ért Kínába (miután 1271-ben keltek útra).
Az is ellentmondásos, hogy szokásától eltérően a helyi, mongol és kínai helységnevek helyett azok perzsa elnevezéseit használta. Amikor a kereskedő Csüancsou kikötőjéről ír – ahonnan a mongol flotta Japán meghódítására indult –, a kínai név helyett a perzsa Zaiton elnevezést használja.
Emellett említést tesz a Kubiláj kántól kapott fontos megbízatásokról is, neve azonban semmilyen hivatalos krónikában vagy helyi nyilvántartásban nem található meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 27. Az első világháború és következményei (szövetségi rendszerek kialakulása, okok, hadviselők, frontok, a háború jellege, a világháborút lezáró békerendszer, Magyarország az első világháborúban)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/788.jpg)
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap