Valóban rendelkezett a Harmadik Birodalom „lopakodó” harci repülővel?
2020. február 19. 15:20 Múlt-kor
Az első világháborút követő években, amikor a repülés egyre fejlődött mind Európában, mind Észak-Amerikában, Németország a versailles-i békeszerződés szigorú feltételei által el volt tiltva a katonai repülés fejlesztésétől, és a civil légiközlekedésben is jelentős korlátozások léptek életbe. E korlátozások eredményeképpen a siklórepülés lépett előtérbe, és számos siklórepülőklub alakult országszerte a két világháború közötti időszakban. Két fivér, Walter és Reimar Horten – akkor 13, illetve 10 évesen – a bonni klubba léptek be 1925-ben. A siklórepülős tapasztalatok hamar jóval magasztosabb cél kitűzésére sarkallták őket: ez az úgynevezett „csupaszárny” konstrukció, azaz a stabilitást biztosító, ám aerodinamikailag hátrányos egyéb vezérsíkokkal nem rendelkező, ennek ellenére kormányozható repülőgép megépítése volt.
Korábban
Régi álom új feladattal
Ötletük nem volt teljesen újkeletű. A német repülőgépgyártás úttörője, Hugo Junkers már 1910-ben szabadalmaztatott egy ilyen konstrukciót, ez azonban nem került megépítésre.
A Horten-fiúk az évek során egyre folytatták kísérleteiket, és 1932-ben megépítettek egy csupaszárny siklórepülőt, amely nagyrészt fából készült, lenvászon elemekkel.
Nyilvánvaló volt, hogy a csupaszárny repülő – akár siklóként, akár saját hajtóművel – ugyanannyi energia befektetésével nagyobb távolság megtételére lenne képes aerodinamikailag előnyös formájának köszönhetően.
A Horten-fivérek eme kísérleti példánya azonban továbbra is stabilitási problémákkal küzdött. Első prototípusuk 1933-ban repült először, eddigre már mindkét fivér a kizárólagos ifjúsági szervezetté vált Hitlerjugend tagja volt.
Javában dúlt már a második világháború, amikor 1943-ban Hermann Göring marsall, a Luftwaffe vezére azon, a korban szinte elképzelhetetlen követelésének adott hangot, hogy a német légierő következő bombázója képes legyen 1000 kilogrammnyi bombaterhet 1000 kilométer távolságba szállítani 1000 kilométer/óra sebességgel.
Az 1939 óta a Luftwaffe kötelékét pilótaként erősítő Horten-fivérek (harmadik fivérük, Wolfram bombázópilótaként eddigre már életét vesztette Dunkerque felett) Göring elé vitték csupaszárny konstrukciójukat, rávilágítva arra, hogy előnyös aerodinamikai tulajdonságai könnyebben lehetővé tennék a kitűzött cél elérését.
A Luftwaffe-vezérnek bemutatott tervrajzon a repülőgép sugárhajtóművel volt felszerelve, acél vázzal és az erre épített könnyű farostlemez elemekből állt össze. Személyzetét az egyetlen pilóta tette volna ki.
A lenyűgözött Göring félmillió birodalmi márkát bocsátott a fivérek rendelkezésére, hogy kifejlesszék a Ho. 229 jelű nagyhatótávolságú bombázót. Ennek első prototípusa, a H. IX V1 jelű, hajtómű nélküli siklórepülő sikeres próbarepülést hajtott végre 1944. március 1-jén.
A Horten-fivéreket ezt követően áthelyezték egy másik ambiciózus Luftwaffe-projekt, az úgynevezett Amerikabomber fejlesztésére. E repülőnek az Egyesült Államok közvetlen, út közbeni üzemanyag-újratöltés nélküli támadása lett volna a feladata – a fivérek itt is a csupaszárny felépítés felé hajlottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap